Hirdetés

2018. szeptember 18., kedd

Gyorskeresés

Útvonal

Hírek » Mérleg rovat

Az MI hajtja a digitális gazdaságot

  • (f)
  • (p)
Írta: | | Forrás: Huawei

Paradigmaváltás zajlik a digitális gazdaságra történő átállásban, Magyarország a 30. helyen áll a rangsorban.

A Huawei GCI Index immár ötödik éve vizsgálja az országok digitális transzformációjának fejlődését, idén már 79 országot vettek górcső alá. Az index kialakítása során 40 különböző indikátort elemeznek a Huawei Technologies szakemberei, hogy meghatározzák a fejlődést az infokommunikációs (IKT) beruházásoknál a technológia alkalmazása, a felhasználói élmény és a piaci fejlődés területén. Az elmúlt öt évben a GCI többek közt nyomon követte az IKT infrastruktúra fejlődési trendjeit, valamint a digitális érettség és a gazdasági növekedés közötti kapcsolatot is. A GCI eredményei alapján az országok digitális transzformációjának állását rangsoroló listában 20 ország került az élenjáró (Frontrunners), 37 az alkalmazkodó (Adopters), és 22 a kezdő (Starters) kategóriába.

Az GCI idei tanulmánya azt vizsgálta, hogy az országok hogyan használják/telepítik a széles sávú hálózatokat és hogyan fektetnek be azokba a technológiákba, melyek az ipar, a városok és a kormányzatok digitális átalakulását hajtják. A kutatás öt fő területen nézi az IKT befektetések és felhasználásuk gazdasági hatását – mobil széles sáv, adatközpontok, felhő, Big Data és IoT –, amelynek során új és hangsúlyos elemként jelenik meg a folyamatosan növekedő mesterséges intelligencia is a GCI egyenletében.

„Az elemzés is arra világít rá, hogy a mesterséges intelligencia az egyik következő nagy technológia, amely paradigmaváltást hozhat a gazdasági és ipari tevékenységekben. nyilatkozta Su Wei, a Huawei Technologies műszaki igazgatója az infokommunikációs budapesti roadshow-n. A tanulmány szerint a különböző iparágak mind a négy kulcstechnológiában – mobil széles sáv, majd hamarosan az 5G, az adatközpontok, a felhők, a Big Data és a dolgok internete – alkalmazzák a mesterséges intelligenciát annak érdekében, hogy a jelenlegi kapcsolataikat „Intelligens Kapcsolatokká” alakítsák, segítve innovációikkal a gazdasági növekedés új hullámát. A digitális gazdaságot ma a fogyasztóközpontú internet hajtja, az egyes iparágak azonban egyre nagyobb mértékben használják ki az Intelligens Kapcsolatokat annak érdekében, hogy egészen új üzleti modelleket, termékeket és szolgáltatásokat alakítsanak ki. Naponta új üzleti modellek, termékek, folyamatok és szolgáltatások bukkannak fel, így gyorsítva a növekedést, aminek köszönhetően 2025-re a digitális gazdaság értéke elérheti akár a 23 trillió dollárt is.

Vörös Zsolt, a leányvállalat vezeték nélküli megoldásokért felelős igazgatója hangsúlyozta, a jövő technológiai fejlődésének két nagy területe, a mesterséges intelligencia és a hamarosan induló, ötödik generációs mobilhálózatok (5G) egymást is erősítik majd, sőt eleve az 5G működtetésének optimalizálásában is nagy szerepe lesz az MI-nek.

Még a legjobbak sem tudják kihasználni az MI-t

Az elemzés szerint ahhoz, hogy hatékonyan és nagy léptékben lehessen használni a mesterséges intelligenciát, az egyes országoknak három egyelően fontos építőelemet kell rendbe tenniük: a számítási teljesítményt, a jelölt adatokat és az algoritmusokat. A GCI egyik alindexe emellett azt is megmutatja, mennyire áll készen egy ország a mesterséges intelligencia alkalmazására (AI readiness index). Ez három területen alapul: számítási képesség (computing power), mely magában foglalja az adatközpontokat és a felhőt; a jelölt adatot; valamint az algoritmusokat (szoftverfejlesztők és AI befektetés). A robusztus IKT infrastruktúrájuknak köszönhetően mindhárom területen a legfejlettebb országok járnak az élen, de még ők is messze vannak attól, hogy teljesen ki tudják használni a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségeket

Az országok mindhárom csoportjában ugyanis nagy kihívást jelent a tehetséges MI fejlesztők hiánya. Ezért egyfelől a kormányoknak újra kellene gondolniuk az oktatási rendszereiket, hogy azok jobban felkészítsenek a jövő munkahelyeire, melyeket már a mesterséges intelligencia határoz meg. Másrészt el kellene kezdeni egy egészséges, együttműködő és nyitott AI ökoszisztéma kiépítését, hogy vonzzák és képesek legyenek megtartani a tehetségeket.

Lyon Shen, a Huawei Technologies Hungary Fogyasztói Üzletágának igazgatója a budapesti rendezvényen elmondta, hogy a vállalat az okostelefonok területén úgy reagál erre a kihívásra, hogy a legújabb zászlóshajó készülékeibe – a Mate 10-be és a P20-ba – integrált mesterséges intelligencia alapú processzorát (Kirin 970) nyílt platformúvá (neve HiAI), bárki által fejleszthetővé tette. A fejlesztők így hozzáférhetnek és használhatják az eszköz AI képességeit különböző alkalmazások fejlesztéséhez. A szakember szerint az AI képességeinek kihasználásához széles körű összefogás szükséges, a végcél ugyanis az, hogy teljes AI ökoszisztémát építsenek, ennek érdekében már most mintegy 1000 alkalmazásfejlesztő partnerrel dolgoznak együtt.

Nő a digitális szakadék

A GCI már ötödik éve figyeli az IKT infrastruktúra fejlettsége és a GDP-növekedés közti kapcsolatot, a 2018-as jelentés pedig olyan országokban állapított meg jelentős GDP-növekményt, melyek az IKT infrastruktúra fejlesztésére és alkalmazására koncentráltak. Azok az országok, amelyek kevésbé proaktívan vettek részt a fejlesztésekben, rosszabb eredményeket értek el. A tanulmány szerzői megjegyzik, attól függetlenül, hogy egy ország hol helyezkedik el a GCI rangsorban, az egy pontos előrelépés a GCI listáján akár 2,1%-os versenyképességi növekedést, 2,2%-os innovációs növekedést és 2,3%-os produktivitási növekedést is jelenthet az egész gazdaságban – ez mutatja az IKT infrastruktúra stratégiai fontosságát.

A listán szereplő összes ország eredménye nőtt, de a növekedés egyenlőtlen volt. Néhány ország akár három ponttal is tudta javítani GCI eredményét az elmúlt év során, a széles sávú lefedettség javításával, a sávszélesség növelésével, vagy a felhőkben történő tárolás és adatfeldolgozás fejlesztésével. A 2017-es jelentésben a GCI egy új egyenlőtlen növekedési trendet fedezett fel, melyet Matthew Effectnek neveztek el. Eszerint az élenjáró országok IKT infrastruktúra befektetései olyan előnyökhöz juttatják az érintett nemzeteket, hogy pozíciójuk később megtámadhatatlan lesz. A Matthew Effectben leírt digitális szakadék 2018-ban is tovább nőtt. Magyarország először került be a GCI mérésbe, a vizsgált országok között a középmezőny erősebbik felében található.

A tanulmány ugyanakkor azt állítja, hogy a mesterséges intelligencia egyre több mindent tesz lehetővé, így az országok három csoportjára mind új gazdasági lehetőségek várnak. Akár az élenjáró, digitálisan úttörő országok stagnáló növekedéséről, akár a kezdő országok korlátolt erőforrásairól van szó, a mesterséges intelligencia újradefiniálja a kapcsolódás fogalmát, az Intelligens Kapcsolatok felé terelve a hangsúlyt, amely minden országnak segíthet a növekedésben.

Gyártók, szolgáltatók

Copyright © 2000-2018 PROHARDVER Informatikai Kft.