Hirdetés

Megbukott a „három dobásod van” rendszere Franciaországban

A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) számolt be arról honlapján közölt összefoglalójában, hogy a francia köztársasági elnök, Francois Hollande által összehívott szakbizottság javaslata szerint Franciaországnak meg kellene szüntetnie a kalózkodó internetezőket figyelmeztető „három dobásod van”, (szakszerűbben: fokozatos válasz) rendszerét. A szakértők szerint a hangsúlyt az egyszerű internetezők helyett a profitorientált kalózok elleni fellépésre kellene áthelyezni. A dokumentum továbbá az okostelefonokra és egyéb digitális eszközökre nézve a művek digitális hasznosítása után tárhelytől független, egységes díjazást is javasol.

Totális kudarc

Hirdetés

Hollande már korábban is kifejtette, hogy nem ért egyet az internetes kalózkodást szankcionáló HADOPI-törvény jelenlegi formájával, és változtatási szándékát tavalyi választási kampányában hangsúlyozta is.

Ahogy az IT café is többször beszámolt róla, az előző köztársasági elnök, Nicolas Sarkozy által szorgalmazott HADOPI a kalózkodást a felhasználók elleni kemény fellépéssel kívánt mérsékelni: a jogsértőknek ismétlődő visszaélés esetén háromszori alkalommal küldenek értesítést, a harmadik eset után pedig már komolyabb szankciók alkalmazására is lehetőség van. A visszaeső jogsértőt pedig nagy összegű pénzbírsággal, sőt akár internetkapcsolata átmeneti felfüggesztésével is sújthatják. A törvény rendelkezéseit az HADOPI-ügynökségnek nevezett hivatal hajtja végre, amely ügynökség a törvény 2009-es elfogadása óta több mint egymillió értesítést küldött ki a jogsértő francia internetezőknek. Bírság kiszabására azonban csak egyszeri alkalommal került sor.

A rendszert az elmúlt években számos kritika érte, többek között azért, mert a sok millió eurós költségvetéssel működő hivatal ez idáig csak egyszeri, 150 eurós pénzbírságot tudott „eredményként” felmutatni. Az Hollande elnök által összehívott bizottság is hasonlókép gondolkodik, és megszüntetés melletti érvként azt hangsúlyozza, hogy a hivatal működése nem hatékony, így jelen formájában felesleges terhet ró az állami költségvetésre. A szakértők emellett azzal is érvelnek a megszüntetés mellett, hogy bár az illegális letöltések száma a törvény bevezetése óta valóban csökkent, a „kalózkodás” mértéke ugyanakkor nem változott, mivel a jogsértő internetezők a letöltésekről az illegális streamingoldalak használatára álltak át, és ez utóbbi vonatkozásában viszont a HADOPI-ügynökségnek nincsen hatásköre eljárni.

Büntetés helyett adó

Az átalakítás tervekről a közelmúltban már meg is jelentek tudósítások, ugyanis a szakértői bizottság 700 oldalas jelentésében egy komplex reformot vázolt fel. Ami a kalózkodás problémáját illeti, az elvetik az HADOPI koncepciójának fő elemét, mely kriminalizálta a felhasználókat, de hangsúlyozzák, hogy az alkotókat, a kreatív munkát végzőket – pontosabban szellemi termékeiket – meg kell védeni. Épp ezért arra tesznek javaslatot, hogy új díjazást vezessenek be a digitális eszközökre. A javaslatban szereplő eszközök egy részét (így az okostelefonokat, táblagépeket) egyébként Franciaországban jelenleg is jogdíjfizetési kötelezettség terheli, amelynek rendeltetése a művek magáncélú másolatának megtérítése a szerző részére, és amelyeket a gyártók és importőrök kötelesek megfizetni.

A jelentés szerint a mobileszközök, az internet-hozzáférés, a felhőalapú szolgáltatások elterjedése, az e-kereskedelemben tapasztalható költséghatékonyság javulása mellett ugyanakkor megfigyelhető az a jelenség, hogy csökken a szerzői művek fizikai hordozón megjelenése az online hozzáférése javára. A tartalmak fizikai megjelenésével kapcsolatban álló magáncélú másolatok után fizetendő díjak nem tudnak viszont már ugyanúgy korrekciót nyújtani. Ennek orvoslása érdekében javasolja a jelentés az egyes eszközökre tárhelytől független, egységes díjfizetési kötelezettség bevezetését. Amennyiben a javaslatot elfogadják, felül kell majd vizsgálni a fizetendő díjak, illetve azok elosztási rendszerét.

A médiabizottság mindazonáltal nem kívánja teljes egészében megszüntetni a kalózkodás elleni fellépést sem, de a szakértők szükségesnek tekintik, hogy a hatósági fellépés fókuszát a szervezetten, profitszerzési céllal kalózkodó személyekre és hálózatokra helyezzék át.

Hirdetés

Azóta történt