Már hetekkel az athéni nyári olimpiai játékok kezdete előtt valós idejű üzemben működött az eseményt kiszolgáló informatikai rendszer, éles kontrasztban a versenyek lebonyolításának színhelyeivel, illetve a sportolók lakóhelyeivel, amelyeket rohammunkában igyekeztek befejezni az építők. Az olimpia informatikai hátteréért fő szolgáltatóként és rendszerintegrátorként a francia-holland Atos Origin felel, amely a 2006-os torinói téli és a 2008-as pekingi nyári játékokra is érvényes szerződést kötött a Nemzetközi Olimpiai Bizottsággal. (A megállapodást eredetileg a Semával kötötték, amelyet időközben felvásárolt a Schlumberger, majd kettejüket az Atos.) Claude Phillipps, aki vezető technológiaintegrátor titulussal irányítja az athéni informatikai csapatot, hangsúlyozza, hogy "az építkezések elhúzódása fájdalmas dolog, de legalább több időnk maradt a felkészülésre – újra és újra teszteltünk mindent" – idézi a szakembert a Financial Times.
Az Atos 1,2 milliárd dolláros költségvetéssel végzi munkáját. A – korábban a SchlumbergerSema szervezetében dolgozó – csapatnak az athéni a második projektje a Salt Lake City-i játékok után. A feladat szépen meghízott: a téli versenyek 15 eseménye után most 37-et kell támogatniuk, csak a stadionokban és más szárazföldi helyszíneken megtartott versenyek megrendezése akkora informatikai erőforrást igényel, mint a téli játékok teljes lebonyolítása.
Mint Philipps elmondja, az általa vezetett szervezet az alkalmazások szokatlanul széles skáláját kezeli. Az egésznek a három évvel ezelőtt telepített erőforrás-tervezési (enterprise resource planning, ERP) rendszer az alapja, amely összefogja a játékokat irányító szervezet, az Athoc logisztikai, pénzügyi és tervezési folyamatait. Emellett az Atos Origin két különálló hálózatot fejlesztett ki. A játékok menedzsmentrendszere kezeli a több tízezer sportoló, sportvezető, újságíró, önkéntes és hivatalos szervező, illetve a vállalati támogatók ügyes-bajos dolgait, feladata továbbá a tízezer sportoló közlekedésének irányítása a játékok különböző helyszínei és az olimpiai falu között. A másik alaphálózat, az információelosztó rendszer – Info2004 intranet néven – látja el minden tudnivalóval az olimpia résztvevőit, beleértve az újságírókat, a versenyzőket és a hivatalos személyeket. A több mint ötvenezer oldal információ görögül, angolul és franciául olvasható az Athénban és környékén telepített 1600 informatikai kioszk gépein.
A Commentator Information System (CIS) egy böngésző alapú alkalmazás, amely az egyes eredmények megszületése után pillanatokkal elérhetővé teszi azokat az újságírói közvetítőállásokon, kommentátorhelyeken elhelyezett érintőképernyős számítógépeken. A részleteket a standok mellett szolgálatot teljesítő, laptoppal felszerelt önkéntesek töltik be a rendszerbe, az adatbázis tartalma szinte azonnal megjelenik az Athoc weboldalán és a hírügynökségek szerverein is. "A 44 sikeres teszt alapján, amelyeket az elmúlt évben rendezett versenyeken végeztünk, biztos vagyok abban, hogy az eredményközlő rendszer olyan jó, amilyen jó csak lehet" – állítja Philipps. Hozzáteszi, hogy az olimpián működő technológia minden egyes eleme kipróbált eszköz, amelyet széles körben használnak a vállalati számítástechnikában, és amelyeket alaposan leteszteltek mielőtt Athénben telepítették volna őket.
Kritikus kérdés az olimpiai rendszereknél is – mint manapság minden informatikai megoldásnál – a biztonság. Az rendezvény informatikai hálózatát biztonsági tesztek keretében – a terrortámadástól az áramellátás villámcsapás miatti hirtelen kimaradásán át a győztesek és helyezettek nevét összekeverő hackerakciókig – 300 különböző támadási forgatókönyv szerint ostromolták meg. Emellett az it-csapat biztonsági emberei folyamatosan vizsgálják a hálózatok védettségét. További intézkedés, hogy minden alrendszer mögé két tartalékot telepítettek, és az olimpia fő adatközpontját megkettőzték egy Athénon kívüli helyszínen lévő adattárházban, hogy még egy esetleges földrengés se pusztíthassa el. Az belső használatra szánt programokat – Word, Excel, e-mail-rendszer – elszigetelték a külvilágtól, valamint a munkaállomásokból kiszedtek minden csatlakozási lehetőséget (floppimeghajtók, USB-portok). A viszonylagos zártságot szolgálják az érintőképernyők is, amelyek szintén gátolják a gépekhez való hozzáférést.
(*) Az Atos 1100 saját munkatársát segítő 2200 önkéntest biztonsági vizsgálatnak vetették alá a görög hatóságok. A különböző alkalmazásokhoz való hozzáférést szigorúan szabályozták és korlátozták. "A legnagyobb veszélyt egy belső szabotőr tevékenysége jelenti, ezért nincs egyetlen ember sem, beleértve engem is, aki hozzáférne a teljes infrastruktúrához" – jelentette ki az olimpia informatikai szolgáltatásait iránytó Claude Philipps.
