Az informatikai újságíró általában eleve gyanakvással fogadja az olyan híreket, ahol szerepel egy állami hivatalnok, egy kormányzati vezető, ám akad egy-két ügy, amikor félre kell tenni a szokásos szkepticizmust, és örülni kell egy kezdeményezés sikerének, mivel ezekben az esetekben mintha helyreállna a világ rendje: megvalósul valami, úton van egy fejlesztés, a politikus csak begyűjti a babérokat – amelyekért ugyan nem ő dolgozott meg, de legalább nem nagyon akadályozta a munkát, és ez így rendben is van.
Egy ilyen esemény zajlott le tegnap, amikor Baja Ferenc, az infokommunikációért felelős kormánybiztos, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára, Manherz Károly, az Oktatási és Kulturális Minisztérium szakállamtitkára, illetve Nagy Miklós, a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet (NIIF) igazgatója ünnepélyes keretek között elindította az Új Magyarország Fejlesztési Terv HBONE+ projektjét.
A program az évtized egyik legnagyobb volumenű informatikai fejlesztése Magyarországon, amelynek eredményeként a hazai egyetemek, kutatóintézetek által használt országos informatikai infrastruktúra színvonala eléri az európai szintet. A magyar kutatók, egyetemi oktatók és hallgatók egyenrangúan, azonos színvonalú eszközökkel kapcsolódhatnak be az európai kutatási-oktatási programokba. Az intézmények az új adathálózati infrastruktúra kiépítésének köszönhetően a korábbiaknál nagyságrendekkel nagyobb kapacitás felett rendelkeznek majd, és a fejlesztések eredményeként az eddigieknél jóval rugalmasabban férhetnek hozzá a legmodernebb európai (GEANT2/3) és globális (pl. Internet2) kutatói hálózatokhoz, illetve az extrém, nagy sávszélességet igénylő kutatási erőforrásokhoz (pl. CERN LHC). A program további célja a jelenleg alkalmazott 100%-os kihasználtsággal üzemelő szuperszámítási és adattárolási infrastruktúra teljes regionális megújítása, a GRID együttműködéshez kapcsolódva.
A programról megkérdeztük Kokas Károlyt, a Szegedi Tudományegyetem könyvtárának főigazgató-helyettesét, a HUNGARNET Egyesület könyvtári szakosztályának vezetőjét, aki idén megkapta a Hungarnet-díjat. Kokas Károly úgy vélekedik, hogy a lehetőségekhez képest óriási eredmény az, amit az NIIF az elmúlt évtizedekben elért, s amely folyamatnak a mostani projekt indulása is része. Véleménye szerint az NIIF független szakmai szervezetként (s emiatt folyamatos politikai támadások közepette, lett légyen az országban bármilyen színű kormány) elérte azt, hogy az 1993-ban indult HBONE projekt segítségével Magyarország a kutatói gerinchálózat tekintetében IT-nagyhatalomnak számít (Európában mindenképp) – például a magyar hálózat szolgáltat az e tekintetben hátrébb lévő Romániának és Szerbiának.
Kokas hangsúlyozta azt is, hogy az új projekt tovább növeli a lehetőségeket, olyan kutatói, fejlesztői vákuumot hoz létre, amelynek kitöltése nagy és inspiratív feladat: vagyis olyan lehetőséget ad a hálózat, mely a szakemberek számára eddig fel sem merülő új ötletek megvalósítását teszi lehetővé. S ezt csak tetézi az, hogy a GRID-projekt keretében (ahol eddig az egyetemi rendszerek gépeinek szabad kapacitását, üresjárati idejét használták fel igen nagy hatékonysággal) hamarosan Szeged, Pécs és Debrecen is kap egy-egy szuperszámítógépet, melyek üzembe helyezése (a NIIF kapacitásával együtt) újabb lehetőségeket nyújt majd eddig elképzelhetetlen munkák elvégzésére.
További célkitűzés, hogy a kor technikai színvonalának és jogi előírásainak megfelelően biztosított legyen az Európai Kutatási Térséghez (ERA) történő csatlakozás feltételrendszere. Az ennek keretében kialakítandó elosztott jogosultságkezelési infrastruktúra lehetőséget biztosít a hallgatói és az oktatástámogató rendszerek európai átjárhatóságához. Kiemelt fontosságú projektelem a felsőoktatási intézmények, kutatóintézetek, valamint a partnereik között létrehozandó országos telepresence (nagy felbontású, jó minőségű) innovációs videokonferencia-platformok fejlesztése is.
A kiépülő új HBONE+ infrastruktúrát – az Európában 15 éve sikeresen működő modellnek megfelelően – a NIIF Intézet működteti vidéki regionális központjaival együttműködve. A fejlesztési program megvalósítása 2011 végéig tart.
A HBONE+ programot (TIOP 1.3.2 és KMOP 4.2.1A kiemelt projektek) a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség mintegy 4,2 milliárd forinttal támogatja az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében, melynek kedvezményezettje az NIIF Intézet.
