Hirdetés

2017. szeptember 24., vasárnap

Gyorskeresés

Útvonal

Hírek » Café blog rovat

A hamisítás ellen az „Új rend” jegyében

  • (f)
  • (p)
Írta: | | Forrás: IT café

A feketegazdaság felszámolása érdekében létrehozott testület munkáját majd a jövő minősíti, de az ASVA megjelenése nem sok jót ígér.

Az MTI ma tette közzé azt az értesülést, hogy a kormány hamisítás elleni nemzeti testületet hoz létre február 1-jétől, hogy a feketegazdasággal és a szellemi tulajdonnal kapcsolatos jogsértésekkel szemben hatékonyabban léphessenek fel.

A távirati iroda értesülései szerint a testület vezetője Kondorosi Ferenc, az „Új rend és szabadság” elnevezésű kormányzati program végrehajtásáért felelős kormánybiztos lesz. A bizottságban képviselteti magát a gazdasági, az egészségügyi, az oktatási, a földművelésügyi, a szociális és munkaügyi, illetve a pénzügyi tárca, valamint a Vám- és Pénzügyőrség, az Országos Rendőr-főkapitányság és a Nemzeti Fejlesztési Hivatal. A testület ülésein állandó meghívott lesz a legfőbb ügyész és a Gazdasági Versenyhivatal képviselője. A testület egyik feladata az állami szervek, a társadalmi, illetve az érdekképviseleti szervezetek közötti együttműködés hatékonyabbá tétele, valamint a hamisítás elleni stratégia, illetve intézkedési tervek elkészítése.

Az új testülettel kapcsolatban az MTI megemlíti, hogy az Audiovizuális Művek Szerzői Jogait Védő Közcélú Alapítvány (ASVA) tavalyi adatai szerint a filmipar 2006-ban 6 milliárd forint bevételtől esett el a kalóztevékenység miatt, ez a nettó forgalom 20 százalékát teszi ki. A jogvédő szervezetek azt állapították meg, hogy Magyarországon tízből kilenc letöltés illegális, tíz DVD-ből hét nem eredeti. Becslésük szerint a szerzői jog megsértése miatt az érintett iparágakban évente nagyságrendileg 100 milliárd forint kár éri az országot. Az International Intellectual Property Alliance tavalyi jelentése szerint pedig a magyar üzletiszoftver-piac 42 százalékát, a szórakoztatószoftver-piac 40 százalékát és a lemezpiac 35 százalékát kalóztermékek tették ki. (Ezek az MTI által idézett adatok a testület felállítását célzó javaslatból származnak. – a szerk.)

Helyes célok felemás megfogalmazásban

Nos. Olyan ez az egész, mint az a fütyülős bácsi a reklámban: Adjon számlát! Különben irgum-burgum. Szóval olyan felemás, mátyáskirályésazokosleányos: hoztam is, meg nem is. (Most az „Új rend és szabadság” elnevezés Kelet-Európában visszarettentő konnotációiról s az elnevezésben rejlő oximoronról inkább nem ejtenék szót…)

Elöljáróban megemlíteném, hogy véleményem szerint is az egyik legdühítőbb és legkártékonyabb vonása a mai magyar gazdaságnak és társadalomnak a fekete- és a szürkegazdaság irdatlan mérete, tehát bőszen üdvözlendő minden olyan lépés, amely a kifehérítés irányába tart. Ám mint mindig, az ördög a részletekben…

A fenti híradás megfogalmazása remélhetőleg nem a felálló bizottság céljait, hanem inkább az MTI hírszerkesztőjének nézeteit tükrözi. Ez a szövegösszefüggés ugyanis már eleve kettéosztja a testület tevékenységi körét, s az igazán nagy hangsúlyt a szellemi tulajdonjog védelmén belül az audiovizuális alkotások védelme kapja. Ezt minimum megkérdőjelezhető hangsúlyeltolódásnak tartom. A feketegazdaság átszövi az egész életünket – tetszettek már építkezni vagy lakást felújítani, autót javíttatni stb.? –, ennek már jóval kisebb szelete a hamisított áruk kereskedelme – mely elleni küzdelem a testület célja lesz–, s ezen belül egy még kisebb szegmens az illegális DVD-k, CD-k árusítása, illetve az illegális internetes letöltések területe. Abban csak reménykedni tudok, hogy a felálló testület fő célpontjának nem ez utóbbit tekinti majd.

Ha jóindulatúan szemlélem a kitűzött célokat, akkor azt látom, hogy a testület segíteni fogja az illegális szoftver-, zenei, illetve filmmásolatokat piacokon, ismeretségi hálózatokon áruló zugkereskedők tevékenységének megszüntetését. Hajrá! A magyar törvények ezt büntetik, s a vásárlóknak sem jó, ha ki tudja milyen forrásból származó, ki tudja milyen minőségű árukhoz jutnak hozzá.

Ám ha nem vagyok ennyire jóindulatú, akkor azt látom, hogy az internetes letöltések miatt kialakult piaci helyzet újabb (és már megint az ASVA által szorgalmazott) megoldási kísérletének réme merül fel. Az ASVA – még a legjobb akarattal is – kétes tevékenysége többször szerepelt már lapunk oldalain is. Az egyik fő bajunk vele az MTI által is idézett hozzáállás: „Becslésük szerint a szerzői jog megsértése miatt az érintett iparágakban évente nagyságrendileg 100 milliárd forint kár éri az országot.” Roppant kérdéses ennek a „becslésnek” a helytállósága – komoly módszertani problémák merülhetnek fel egy ilyen vizsgálatnál –, másrészt pedig, ha az országot éri ez a kár, akkor ez azt jelenti, hogy ez a 100 milliárd a kiesett adóbevétel, s akkor a tényleges forgalomkiesés mennyi is? 500–1000 milliárd forint??? Nem túlságoson sok ez egy ekkora országnak csak filmekből meg zenékből? Vagy inkább az ASVA által képviselt multinacionális kiadók bevételkiesésének feltupírozásáról van szó?

Az International Intellectual Property Alliance felmérése már sokkal inkább reálisnak tűnik. A kalózszoftverek és -zenék, -filmek aránya magas, az Európai Unió átlagánál jóval magasabb, a negyedik legrosszabb helyen álltunk 2000-ben. („Az Európai Bizottság 1999-ben végzett felmérése szerint az Európai Unióban a hamisított áruk … a zeneiparban 15%, a filmiparban 16% volt az ezredfordulón” – részlet a testület felállítására tett javaslat indoklásából). S valóban, lehet és kell is javítani a helyzeten, habár tökéletes megoldás még nem született, és nem is fog. De még egyszer hangsúlyozom: vonatkozzanak a szigorítások a kereskedelemre és az üzleti szférára, s ne történjék meg az, hogy egy állami szervezet háta mögé bújva egy civil, üzleti köröket képviselő szervezet próbál meg idejétmúlt megoldásokat végigverni, s esetlegesen a mai, az egyéni felhasználót ilyen szempontból védő szerzői jogi törvények módosításáért legyen módjuk lobbizni.

Azt kívánom, ne legyen igazam, s a felállítandó testület hatékony, rugalmas és következetes lesz. Olyan, amely mindannyiunk javát szolgálja.


„Mára mind a szerzői jogi elméleti szakemberek, mind pedig a szerzői jogi szakmai, valamint a jogkezelő szervezetek számára nyilvánvalóvá vált, hogy az előzőekben hivatkozott problémákat nem lehet egyszerűen az eddigi defenzív megközelítéssel, a maximális védelem, a védelmi szint növelése útján megoldani. Nem lehet megoldás a védelmi idők további növelése, a szabad felhasználási esetkörök bonyolult, a társadalom, szerzői jogászokon kívüli köre számára teljességgel érthetetlen szabályok útján való szűkítése. Önmagában a jogérvényesítési jogszabályok reformja sem segít, mert a problémák jelentős részét úgysem lehet a bírósági tárgyalótermekben megoldani.
[…]
Ahelyett, hogy a bajokért az internetet, a digitális technikát, a felhasználókat vagy a szerzői jogi rendszert hibáztatnánk, a szerzői jogosulti szervezetek és a felhasználók közötti „klasszikus felálláson”, a gyenge szerző és a gazdasági erőfölényével visszaélni hajlamos felhasználó modelljén alapuló szemléletmódon kellene alapvetően változtatni. E szemléletváltásban kezdeményező, de legalábbis az eddiginél sokkal együttműködőbb szerepet kellene vállalniuk a szerzők jogaival rendelkező, illetve azokat képviselő szervezeteknek, amelyek mára már maguk is a felhasználókkal azonos gazdasági súlycsoportba tartozó versenyszereplők. A cél a digitális környezetre szabott, okos üzleti modellek mentén kialakítandó együttműködési struktúrák létrehozása.

(Részletek Sár Csaba A szerzői jog kihívásai a XXI. században című tanulmányából.)

Gyártók, szolgáltatók

Copyright © 2000-2017 PROHARDVER Informatikai Kft.