Gyors fejlődés előtt áll az USA-ban a Freesoft

Megszerezte az első jelentős megbízást a Freesoft Rt. egyesült államokbeli képviselete, és Vass Donát, a társaság külkereskedelmi igazgatója szerint még az idén további ottani megrendelések is várhatók.

– Milyen módszerekkel igyekszik üzleteket szerezni a Freesoft egyesült államokbeli képviselete?

Hirdetés

– Nyolc éve foglalkozik a Freesoft az elavult adatbázisok, az úgynevezett legacy rendszerek migrációjának technológiájával. E tudásunk értékesítésének alapvető módszere az, hogy az ügyfeleket, azok problémáit jól ismerő fővállalkozókhoz – elsősorban nagy rendszerintegrátorokhoz, így például Oracle-hez, a HP-hez vagy az EDS-hez – csatlakozunk, alvállalkozóként adjuk azt a technológiát, amellyel átvezethetők a megrendelő régi informatikai hálózataiban, adatbázisaiban őrzött adatok az új rendszerekbe. Az ilyen projektekben való részvételünk során kapcsolatba kerültünk európai és amerikai felhasználókkal is, és a tengerentúli munkák közben szerzett tapasztalataink azt mutatták, hogy az ottani piacon csak helyi képviselettel tudjuk megerősíteni a jelenlétünket, csak az egyesült államokbeli piaci viszonyokat, vállalati kultúrát ismerő, helyi kapcsolatokkal rendelkező munkatársakkal tudunk újabb üzleteket szerezni. Ezért hoztuk létre a Freesoft Internationalt az USA-ban, amelyhez kapóra jött az Informatikai és Hírközlési Minisztérium pályázata, amelyen indultunk és nyertünk. Ez részben anyagi támogatást nyújtott a technológiánk fejlesztéséhez is, illetve részben az IHM kinti képviselete, a HTec segített a cégalapítás lebonyolításában, amelyet így hatékonyan – kitaposott utat bejárva – oldhattunk meg.

A képviselet jelenlegi alapvető feladata az üzletszerzés. Úgy tűnik, az ottani ügyvezető személyében jó kollégát találtunk, az ő helyi kapcsolatai a mi itthoni kapcsolatainkkal kiegészülve „behozhatják” a Freesofthoz az amerikai megrendelőket. Most úgy látszik, hogy egy éven belül fejlesztenünk kell a képviseletet, ennek megfelelően új munkatársakat is fel kell majd vennünk.

A világ egyik legnagyobb, 1500 kirendeltséggel rendelkező autókölcsönzőjénél futó migrációs projekt 2005 júliusában indult és a referenciainstalláció telepítését, valamint a fejlesztői tesztidőszakot követően az első szakasz 2005 szeptemberében zárul. Az online gépkocsifoglaló rendszert a felhasználói teszt után, 2006 első negyedévében helyezik éles üzembe. A megbízás értékét üzleti titokként kezelik, ám Domak Ibolya, a társaság marketing- és pr-igazgatója annyit elárult, hogy annak nagysága nem éri el a tőzsdei bejelentési kötelezettséget jelentő nagyságot, azaz a tavalyi éves árbevétel 10 százalékát, ám bőven fedezi az amerikai leánycég alapításának és első éves működésének költségeit

– Hogy jött össze az autókölcsönzővel az üzlet?

– A dolog közvetlen előzménye, hogy az Oracle alvállalkozójaként részt vettünk az egyik nagy amerikai kiskereskedelmi lánc, az Raley's informatikai rendszerének leváltásában. A fővállalkozónk egyik munkatársa kereste meg a velünk kapcsolatban álló kollégáját, hogy az nem tudna-e ajánlani egy migrációhoz értő céget, mivel neki az autókölcsönzőnél folyó projektben ilyen partnerre lenne szüksége. Így kerültünk bele abba a munkába, amely ennél az igen jelentős, 1500 kirendeltséggel rendelkező vállalkozásnál folyik – a cég egyelőre nem engedi, hogy nyilvánosságra hozzuk a nevét –, a megkereséstől két-három hónapos technikai egyeztetés nyomán jutottunk el odáig, hogy elfogadták az árajánlatunkat.

Ezek a projektek referenciaként is működnek, ennek bizonyítéka, hogy az üzlet bejelentését követően már érkeznek hozzánk megkeresések.

– A migráció ilyen jó üzlet lenne? Nem cserélték le az ottani cégek a régi rendszereiket a nagy it-boom idején, a kilencvenes évek második felében?

– Nem bizony. A 2000-es év ismert számítástechnikai problémája (Y2K) ugyan ráirányította a figyelmet arra, hogy a korábban telepített számítástechnikai rendszerekkel gondok lehetnek, ám az ezredfordulót megelőzően főleg a közvetlen Y2K-problémát igyekeztek megelőzni a vállalatok. Ez azonban nem oldotta meg az úgynevezett legacy rendszerek egyéb bajait: azt, hogy megbízhatatlanul működnek, bármikor leállhatnak, hogy az üzemeltetésük igen szervizigényes, drága, a hozzáértő szakemberek jó része már nyugdíjas, hogy nem felelnek meg a mai it-biztonsági követelményeknek és nehézkesen működnek együtt a modern informatikai infrastruktúrákkal.

– Milyen tömegben maradtak fenn ezek a régi rendszerek az Egyesült Államokban?

– A nagyvállalatoktól a kis- és középvállalatokon át az állami szektorig mindenütt megtalálhatók. Nagyon sok felhasználó vallja azt az elvet, miszerint „Működő rendszerhez ne nyúlj!”, ezért nem vállalják az átállást a modernebb technológiákra. Ahogyan a referenciáink bizonyítani fogják, hogy egy ilyen változtatás nem jár jelentős kockázattal és felfordulással a vállalatok életében, továbbá az ára is elfogadható, meg fogják lépni a migrációt a cégek, mert – mint említettem – ez egyébként is elkerülhetetlen.

– Milyen távlatban ad ez önöknek munkát?

– Kettő-tíz évig biztosan, de ha figyelembe vesszük, hogy addigra az elmúlt öt évben, illetve mostanában telepített rendszerek elavulttá válnak, ami újabb átállást igényel, akkor lényegében örök „körforgásra” számíthatunk ezen a piacon.

Azóta történt

Előzmények