A Snowden-ügy újabb áldozata

Nemrég számoltunk be arról, hogy a megfigyelési ügy egyik folyományaként bezárt az a titkosított elektronikus levelezést is biztosító szolgáltatás, melyet Edward Snowden is használt, mert az ellene indított vizsgálat folyamán tulajdonosa meg akarta védeni felhasználói adatait a hatóságok kutakodásaitól, és nem látott más kiutat. Nem sokkal ezek után egy másik hasonló profilú cég is leállította a titkosított üzenetek közvetítését – „elővigyázatosságból”.

Sajnos úgy tűnik, hogy a folyamat nem állt le, ugyanis tegnap egy legendás weboldal, a Groklaw alapító-tulajdonosa jelentette be, hogy oly sok sikeres év után lehúzzák a rolót. A Groklaw a világ egyik legismertebb szakmai oldala: az információszabadság és szabad, nyílt forrású szoftverek elkötelezett támogatása mellett a közreműködőknek és támogatóknak köszönhetően az informatika és jog kapcsolatát illetően, illetve internetes jogi ügyekben az egyik legmagasabb szakmai színvonalú oldalként tartották számon.

Pamela Jones búcsúzó levelében – mely egyben az utolsó bejegyzés a 2003-ban alapított oldalon – elmondja, hogy a Lavabit leállása után már tudták, hogy a jelenlegi állapot náluk sem tartható fenn, és mivel a Groklaw az elektronikus levelezés nélkül nem működik, csapdába kerültek.

Nem megy, nem mehet tovább

Az alapító több hetet töltött azzal, hogy döntésre jusson. Feleleveníti, hogy mennyire megrázta őt New Yorkba érkezése után, hogy betörtek a lakásába, és intim ruhadarabjait felforgatták – és, mondja, ha egy ilyen dolog ennyire felkavaró, akkor vajon mennyire elfogadhatatlan és megrázó az, hogy a hozzájuk az Egyesült Államokon kívülről érkező e-maileket idegenek adott esetben elolvashatják (ha titkosított, akkor öt évig megőrzik, bízva a technológiai fejlődésben).

A személyes élményekkel tűzdelt, végtelenül pesszimista hangú levélben Pamela Jones a jelenlegi helyzetben mindazon eszmék megcsúfolását látja, amelyek miatt létrehozták az oldalt, és amikért küzdöttek: „Az Egyesült Államokban vannak adatvédelmi és megfigyelési törvények is. De nem úgy tűnik, hogy bárki is betartaná ezeket napjainkban. Vagy éppen: ha arra van szükségük, hogy a tevékenységük törvényes legyen, akkor írnak egy újat, esetleg átértelmezik a régit, és már nyugodt szívvel csinálhatnak bármit. De a jogállam az én értelmezésem szerint nem ilyen.”

Ezek után döntése indoklásául forrásokat idéz annak bizonyítására, milyen káros is az, ha eltűnik a magánélet, ha lerombolják az elzárkózásba vetett hitet, ha folyton azt érzik a polgárok, hogy minden lépésüket számon tartják.

Azóta történt

  • A magyarok fele fél attól, hogy megfigyelik

    A hazai internetezők 49 százaléka nyilatkozott úgy, hogy tart attól, hogy internetes tevékenységeit valamilyen kormányszervezet megfigyeli, kétharmaduk pedig amiatt aggódik, hogy bűnözői csoportok élnek vissza személyes adataikkal.

Előzmények