A Google igen mérsékelt büntetéssel jött ki a Street View számára fényképező autók wifis adatgyűjtése miatt kirobbant botrányból abban az országban, melynek szövetségi információs biztosa kezdeményezte azt a folyamatot, aminek következményeképp világszerte indultak eljárások: a hamburgi adatvédelmi és információs biztos ma hirdette ki, hogy a 2008 és 2010 között illegálisan végzett hálózati adatgyűjtés miatt 145 ezer eurós (kb. 45,5 millió forint) büntetést szab ki az amerikai vállalatra.
Ahogy 2010-ben az IT café is beszámolt róla, a Google egyik legnagyobb adatvédelmi botránya azzal kezdődött, hogy Peter Schaar német szövetségi adatvédelmi biztos a Spiegel-ben fejezte ki felháborodását amiatt, hogy tudomására jutott: a Google Street View számára fényképező autók e tevékenységük mellett gyűjtik az érzékelt routerek wifiadatait is.
Ezek után hosszas adok-kapok következett, a Google folyamatosan azzal védekezett, hogy szoftveres, illetve alkalmazotti hanyagságból adódó hiba történt, nem szándékosan szedték össze az adatokat, majd megígérték, hogy nem gyűjtik tovább ezeket, illetve törlik a már meglévőket. De az úthenger már beindult: a világ sok országában indultak vizsgálatok az ügyben.
Ám összességében azt lehet mondani, hogy a Google-t – még ha esetenként el is marasztalták – sehol sem büntették meg komolyabban (Ausztráliában elegendő volt egy nyilvános bocsánatkérés is): újratárgyalták a Street View működési feltételeit, a vállalat jogtanácsosa az új céges adatvédelmi elvekre hivatkozott, és minden mehetett tovább.
A törvény ennyit enged
A Google-lal – illetve az „adatainkra utazó” nagy internetes cégekkel – szemben nagy szigorúságot tanúsító Németországban sem születhetett elrettentő mértékű ítélet, pedig a biztos, Johannes Caspar – aki most úgy hozott határozatot, hogy kierőszakolta a tavaly lezárt ügy újraindítását – kiemelten veszélyes törvénysértésként kezelte az esetet: „Én úgy látom, ez egyike a megismert legsúlyosabb adatvédelmi jogsértéseknek”. Caspar hozzátette még, hogy bár elfogadható a Google érvelése, hogy technológiai hiba okozta a szándékolatlan adatrögzítést, és talán hihető, hogy ezeket az információkat nem is használták fel semmire, ugyanakkor a történtek mégis arra mutatnak rá, hogy a vállalat belső ellenőrzési rendszere defektes, és ez is nagy veszély.
A biztos a büntetés mértékéről elmondta, hogy azért ennyi, mert a német törvények maximálisan 150 ezer eurós büntetés kiszabását engedik meg ilyen esetekben.
Szinte bizonyos, hogy a mostani határozat további ösztönzést ad a jelenleg meglehetősen széttagolt, viszonylag gyenge érdekérvényesítési képességekkel rendelkező nemzeti adatvédelmi hatóságoknak – már ahol van ilyen –, hogy tovább folytassák küzdelmüket egy egységesebb és a mostaninál jelentős mértékben nagyobb súlyú korporáció létrehozásáért.
