A kormányok egyre többször kérnek személyes adatokat a Google-tól

A Google immár negyedszer tette közé azt a félévi jelentését, melyben az átláthatóság jegyében statisztikákat közölnek arról, hogy a világ kormányai hányszor és milyen okokkal kérik a vállalattól, hogy adjon ki információkat a vállalat szolgáltatásait igénybe vevő felhasználókról. A számok nem tartalmazzák az összes kérést, csak azokat, amelyeket hivatalosan a hatóságok – rendőrségek, nyomozók, bíróságok és más állami szervezetek – nyújtanak be hozzájuk.

A Google szolgáltatásainak növekvő népszerűsége lehet az első számú oka annak, hogy az adatkiadási kérelmek félévről félévre szaporodnak: 2011 első félévében az előző évihez képest 10 százalékkal több, 15 600 kérés érkezett hozzájuk, összesen több mint 25 400 személy adataira voltak kíváncsiak. Egy másik fontos oka a növekedésnek, hogy a világ hatóságai egyre fontosabbnak tekintik az online viselkedés megfigyelését, és az olyan több százmillió felhasználóval rendelkező cég, mint a Google, számtalan fontos információval szolgálhat az egyes ügyekben.

A legtöbb kérés az Egyesült Államokból érkezett (5950), majd India jön (1739), utána sorrendben Franciaország (1300), Nagy-Britannia (1273), illetve Németország (1060) következik.

Az egyik nagy célpont a YouTube, ahonnan gyakran akarnak tartalmakat töröltetni, a legtöbb alkalommal az adott országban uszításnak minősülő, gyűlöletet terjesztő anyagokat, de előfordul a nemzetbiztonságra való hivatkozás is. Ez utóbbira hivatkozva a legtöbb anyagot a britek töröltették, a Google a kéréseik 82 százalékát teljesítette is – a gyűlöletbeszéd egyébként a YouTube felhasználási feltételei szerint is tilos. A cég a legtöbb esetben teljesíti a kéréseket, ugyanis a szolgáltatás csak akkor működhet egy adott országban, ha a Google betartja a helyi törvényeket. Ugyanakkor akadnak olyan esetek, amikor a vállalat jogászai visszautasítják a felhasználói adatok kiadását, mint például Kanada, Chile, Franciaország, Hongkong, Mexikó, Hollandia, Oroszország, Törökország és Dél-Korea esetében, az év első felében az innen érkező kérelmek felét elutasították.

A friss statisztikában Magyarország nem szerepel, sem a tartalomeltávolítást kérők, sem a felhasználói adatok iránt érdeklődő országok között, ellentétben a múlt év második felének mérlegével: hazánk ekkor került fel először a mérhető kérésszámot produkáló országok közé, mivel tavaly a kormány 68 esetben kért információkat felhasználókról a Google-tól.

Azóta történt

Előzmények