Az AP hírügynökség munkatársai megszerezték annak a kérelemnek egy másolatát, melyet a Google az Egyesült Államok Értékpapír- és Tőzsde-felügyeleti Bizottságának (Securities and Exchange Commission – SEC) nyújtott be december 15-én, s ebből kiderül, hogy a korábbi találgatások megalapozottak voltak: a jelentés szerint a Google jelentős számban mondta fel korábbi, külsősökkel kötött szerződéseit, de a fix, illetve részmunkaidős álláshelyek számát egyelőre nem csökkentették, sőt, a következő két évre tervezett fejlesztéseikről, kutatásaikról és felvásárlási projektjeikről sem mondanak le.

A kérelem üzleti titkokat nem tartalmazó részéből sok érdekes adat derült ki: a Google-nak jelenleg 24 400 alkalmazottja van, közülük 4300 gyakornok, idénymunkás, külső beszállító, s ez a szám jelentősen eltér a Sergey Brin által októberben közölttől, mivel ő akkor azt mondta, hogy túl sok, körülbelül 10 ezer külsőst foglalkoztatnak. Ezek után a Google novemberben hivatalosan is közölte, hogy e munkatársak számát jelentős mértékben kívánják csökkenteni, de konkrét adatokat azóta sem tettek közzé, csak találgatások láttak napvilágot.

Ám a mostani jelentés sem ad biztos választ, mivel a Google szóvivője, Jane Penner szerdán azt közölte, ez a 4300 ember csak egy része a 10 ezer külsősnek, s a két szám egyszerű kivonása még nem adja meg a felmondások számát, ám konkrét számot ő sem akart mondani.

A kérelmet egyébként a Google azért nyújtotta be, hogy a nagyobb gazdasági mozgástér lehetősége végett a szabályozó testület ne minősítse őket befektetési alapnak, ha – szól az amerikai szabály – a befektetéseik meghaladják a vállalati tőke 40 százalékát – ez az arány most még csak 28 százalék, de idén feltehetően eléri a kritikus határt. A cég a versenyre hivatkozva kéri a felmentést, mivel riválisai sem számítanak hasonló esetben befektetési alapnak (a Microsoft 1988-ban, a Yahoo! 2000-ben kapott mentességet).

Az is kiderül a dokumentumból – bár ezek sem számítanak újdonságnak –, hogy a recesszió elleni védekezésül a Google egyébként is jelentős költségtakarékossági intézkedéseket hozott: legfőképp az eddig bőkezűnek nevezhető, a cég imázsához szorosan hozzátartozó alkalmazotti juttatásokat fogták vissza: például bezártak néhány ingyenes étkezést biztosító vállalati éttermet, s a szokásos ezerdolláros karácsonyi ajándék helyett is egy 400 dolláros mobiltelefont kaptak a dolgozók.