Átvenné a DNS-feladatok ellátását a Google az internetszolgáltatóktól: tegnap Public DNS néven nyilvánosan is elérhetővé tette saját DNS resolver szolgáltatását. A Google három fogalomkörrel magyarázza nyitását a doménnévbiznisz felé: a böngészés felgyorsítása, a biztonság növelése és a pontos találatok elérése átirányításoktól mentesen.

A DNS (Domain Name System) nagy vonalakban úgy működik, mint az internet telefonkönyve: egy hierarchikus felépítésű adatbázisrendszer, amely kétségkívül az internet egyik legfontosabb szolgáltatása. Amikor begépeljük böngészőnkbe az URL-t, vagyis a megjeleníteni kívánt oldal webcímét, a DNS-rendszer lefordítja azt IP-címmé, majd azonosítja a szervert, amely a keresett oldalt működteti. E módon a DNS-szolgáltatás segítségével nagymértékben egyszerűsödik a felhasználó élete, hiszen nem egy számsort kell megjegyeznie ahhoz, hogy a kívánt tartalmat elérje. Mindemellett egy weblap IP-címe bármikor megváltozhat (például másik szerverre kerül a honlap), a domén ellenben a már jól ismert név maradhat.

„Egy átlagos felhasználó százszámra indít DNS-kéréseket, néhány komplexebb oldalnak a betöltődés előtt hasonlóképpen több DNS-kérést igényel, ez pedig lassítja a böngészés sebességét” – írja Prem Ramaswami, a Google termékmenedzsere. A potenciálisan nagyobb szörfölési sebesség meglebegtetése természetesen csábítóan hat, főleg annak tudatában, hogy ezúttal nem a kliensoldali szoftvert (értsd: a böngészőt magát) tuningolják az egekbe a programozók, hanem – mint kiderül a bejegyzésből – az URL bepötyögése után induló folyamatokat próbálják gyorsítani a DNS resolver továbbfejlesztésével.

Az átirányításokkal kapcsolatban a Google azt állítja, új szolgáltatása sosem fogja ún. landing page-re (más néven átkattintási URL, leggyakrabban azt az oldalt nevezik így, amelyre a felhasználó egy hirdetésre kattintva kerül) navigálódni a cím félreütésével: „A Public DNS más resolverekkel és netszolgáltatókkal ellentétben sosem blokkol, szűr vagy irányít át felhasználókat” – írják. Kényes téma ez a világ legnagyobb reklám- és átirányítócégének – idézi a The Register David Ulevitch-t, a négy évvel ezelőtt indult OpenDNS alapítóját, aki saját bevallása szerint már előre látta, hogy a Mountain View-i óriás egyre éhesebb, ha a felhasználók internetezési szokásai feletti kontroll növeléséről van szó.

Kétségtelenül érzékeny terület ez a Google számára, ezért a szolgáltatás specifikációjában hangsúlyozzák: a gép teljes IP-címét ideiglenesen naplózzák, és 24-48 órán belül törlik a rendszerből. A tartós tárba szánt információkat az egyes lekérésekből ellenben kéthetente véletlenszerűen mintavételezik, majd a permanensen rögzített anyagok közé mozgatják elemzés céljából. A naplózott információk tág körben értelmezett helyrajzi azonosítót, válaszidőket és egyéb rendszerüzeneteket tartalmaznak, és ezeket semmilyen formában nem fésülik össze a cég más szolgáltatásának használata során rögzített adatokkal – állítja a Google.