Hirdetés

A német kormányzat keresztes hadjáratot hirdetett a Google böngészője ellen

Európában mindig is több gondja volt a Google-nak (és általában az amerikai cégeknek) az adatvédelem szigorúbb szabályozása miatt, mint odahaza, ám olyan lépésre még nemigen akadt példa, amelyet a német kormányzat tett meg most.

Hirdetés

Az információtechnika biztonságáért felelős szövetségi hivatal (Bundesamt für Sicherheit in der Informationstechnik – BSI) ugyanis arra szólította fel a német felhasználókat, hogy jelen állapotában ne használják a Google böngészőjét, a Chrome-ot, sőt mi több: ki se próbálják. A BSI felhívása szerint az amerikai keresőóriás piaci dominanciáját kihasználva egy még korántsem kiforrott program kibocsátásával egyrészt veszélyezteti a felhasználókat, másrészt pedig – s ez a hangsúlyosabb – a cég „adatgyűjtési mániája”, mely ebben a termékben is tetten érhető, több mint aggályos. Matthias Gärtner, a BSI szóvivője ki is fejtette, hogy a címsorba beírt adatok a Google-nál landolnak, ők szabadon gyűjthetik és tárolhatják azokat.

A Google németországi szóvivője válaszában jelezte, hogy a tesztváltozat megjelentetése bevett gyakorlat, s a visszajelzések alapján épp a szoftver és a szolgáltatás tökéletesítését szolgálja – vagyis utalt arra, hogy a béta-verziók használata nem csak hogy megszokott, hanem az internetes világ mai működésének egyik sarokköve is. Emellett az adatküldéshez kérik a felhasználó hozzájárulását, melyet bárki letilthat a megfelelő menüpontban. (Igaz, hogy működésének természetes folyamata következtében a böngésző ezek után is küld adatokat a Google szervereire, melyek felhasználásáról viszont a felhasználói szerződés rendelkezik – a szerk.)

A Chrome, bár adatvédelmi aggodalmakat is okozott, különösen a felhasználói szerződésben elkövetett baki miatt, egyébként roppant sikeresen rajtolt. Az adatvadászattal kapcsolatos vádak nem újdonságok, de ez nem elsősorban a Chrome miatt van így, hanem a cég általános stratégiája miatt. Az Európai Unió és a cég küzdelmének friss eseménye, hogy a Google tegnap válaszolt az uniós vádakra. A közlemény jelentősebb újdonságot nem tartalmaz (a legfontosabb bejelentés, hogy másfél évről 9 hónapra csökkentették a begyűjtött adatok tárolási idejét) : továbbra is az anonim adatkezelésre, az erre kialakított technológiákra, valamint saját – szerintük messzemenően kielégítő – adatvédelmi irányelveikre hivatkoznak, de ugyanakkor kiállnak az adatgyűjtés mellett is, mely a cég szerint (ahogy tavaly Eric Schmidt, a Google elnök-vezérigazgatója részletesen ki is fejtette) a  felhasználók mind magasabb szintű kiszolgálását segíti.

Bár igen nehéz kiigazodni a különféle mérések között, az valószínű, hogy a Google-t világcég mivolta hozzásegítette ahhoz, hogy már a tesztváltozat (0.2!) is maga mögé tudta szorítani a nagy részesedésű böngészők között jelentősen kisebb támogatottságot élvező, de piacilag számon tartott Operát, s a Chrome feljött a negyedik helyre az Internet Explorer, a Firefox és a Safari mögé. Ugyanakkor – szintén természetes módon – sorra derülnek ki a hibák is – ahogy ez egy tesztverzió esetében megszokott.

Hirdetés

Azóta történt

Előzmények