Hétfőn úgy határozott egy amerikai bíró, hogy a Google megszegte a trösztellenes törvényeket, és dollármilliárdokat költött, hogy illegális monopóliumot teremtsen, valamint a világ alapértelmezett keresőmotorjává váljon – ez az első nagy jogi győzelem az amerikai hatóságok számára a big tech uralmának megtörési kísérletében.
A bíró külön sérelmezte, hogy csak 2021-ben 26,3 milliárd dollárt költött a Google arra, hogy a mobilokon és a böngészőkben alapértelmezett legyen, és megmaradjon az uralkodó piaci részesedése – ezzel szerinte egy új belépő még jó minőség mellett sem szállhat versenybe bevételmegosztás és dollármilliárdok nélkül.
A döntés egy második tárgyalást von magával, ahol meghatározzák, hogyan orvosolható a helyzet – terítéken lesz az Alphabet feldarabolása is, ami viszont megváltoztatná a Google által uralt online keresőpiacot. Az Alphabet 2023-as árbevételének 77 százalékát a Google reklámbevétele adta.
Hirdetés
Elemzők szerint ez egyben zöld lámpa az amerikai trösztellenes hatóságnak, hogy lépjen fel a big tech cégekkel szemben, amelyek az utóbbi években állandó politikai célkeresztben vannak.
Amit Mehta bíró szerint a Google egy monopolista cég, amely ennek megfelelően cselekedett, hogy fenntartsa a monopóliumát. Az online keresőpiac 90, a mobilos keresőpiac 95 százaléka a Google-é.
A megoldási szakasz állítólag nagyon hosszú lesz, már csak a fellebbezések miatt is – 2026-ra is tolódhat az ügy.
Az Alphabet fellebbez, és azt mondja, hogy a bírói döntés elismeri, hogy övék a legjobb keresőmotor, de arra a következtetésre jut, hogy tilos azt könnyen elérhetővé tenni.
Amennyiben leválasztják az Alphabetről a keresős üzletágat, azzal a legnagyobb bevételi forrását veszik el elemzők szerint – de az exkluzív megállapodások kiiktatása is nagy gond lehet a cégnek.
A pert még a Trump-kormány indította el, a bíró tavaly szeptemberben és novemberben hallgatta meg a feleket.
Merrick Garland, az Egyesült Államok legfőbb ügyésze szerint történelmi győzelmet arattak az amerikai emberek számára, és egyetlen cég – mindegy milyen nagy vagy befolyásos – sem áll a törvények fölött. A Fehér Ház szerint a versenypárti döntés győzelem az amerikai emberek számára, akik szabad, tisztességes és nyitott internetet érdemelnek.
Az elmúlt években hasonló váddal perelte be az USA trösztellenes hatósága a Metát, az Amazont és az Apple-t is. Mindegyik per a Trump-kormány alatt indult, de a Biden-kormány is nagy erőkkel támogatta ezeket, így erősen kétpárti a fellépés a szektor ellen.
A legutóbbi nagy ügy még 2004-ben volt, amikor a Microsoft megállapodott az igazságügyi minisztériummal azon vádak kapcsán, hogy a windowsos felhasználókra kényszerítette az Internet Explorert.
