Az 1941-ben alapított nonprofit szervezet, a demokrácia és a szabadság helyzetét globálisan monitorozó Freedom House nemrég adta ki azt az évről évre megjelenő jelentését, melyben az internetes szabadság állapotát vizsgálják. A jelentés szerint az internetes véleménynyilvánítás, valamint az információkhoz való hozzájutás szabadsága hat éve folyamatosan romlik, ha a világ teljességét nézzük (jelenleg a Föld lakóinak 67 százaléka él olyan országban, ahol korlátozzák ezt a jogot) – ugyanakkor ez más okok mellett azzal is magyarázható, hogy az internet-hozzáférés egyre terjed, így egyre több autoriter vezetésű ország növeli a mért adatok mennyiségét, illetve azzal, hogy a legszigorúbb korlátozások épp a világ legnépesebb államában, Kínában, valamint egy szintén hatalmas országban, Oroszországban érvényesek.
[+]
Emellett azonban azt a trendet sem lehet tagadni, hogy az internet növekvő véleményformáló szerepe miatt gyakorlatilag mindenhol, társadalmi berendezkedéstől függetlenül érzékelhető, hogy a kormányzatok igyekeznek egyre szorosabb keretek közé szorítani az online aktivitásokat, lazább vagy szigorúbb szabályozások születnek. Ennek fő oka, hogy míg a hagyományos sajtó ellenőrzésének, szabályozásának – illetve szabad működésének – száz évek alatt kialakultak a keretei a demokráciákban éppúgy, mint a más berendezkedésű államokban, addig az internet társadalmilag legfontosabb szegmense, a közösségi média és az online kommunikációt biztosító alkalmazások óriási kihívás elé állították a hatalom birtokosait– legyenek azok demokraták vagy autokraták, és az erre történő reakció folyamata most, a szemünk előtt zajlik.
[+]
Az egyik legfontosabb jelenség, amire a jelentés is kitér, hogy a technológiai fejlődésnek köszönhetően óriási csata zajlik az államok irányítói, hatóságai és a polgárok között: könnyen és egyszerűen elérhetővé váltak olyan titkosított kommunikációt használó csatornák, alkalmazások, melyekbe a hatóságok már nem látnak bele. Az irányítók a kontroll elvesztésétől tartanak, illetve nemzetbiztonsági kockázatokat látnak, míg az egyszerű felhasználók az államok túlhatalmától félnek, a magánszféra megsértését (esetlegesen: megszüntetését) nehezményezik, ezért keresnek olyan megoldásokat, melyek a privát szféra biztonságát garantálni remélik.
[+]
A helyzetet bonyolítja, hogy az – időnként akár indokoltnak is tekinthető – cenzurális törekvések erősen függenek a hatalomban lévőktől, az adott ország törvényeitől, a társadalmi konszenzustól stb., így e téren nem kis káosz tapasztalható. Annyi biztos, hogy az internetes tartalmak korlátozása igen sokszínű, és még egyáltalán nem mondható biztosra, hogy ennek kiforrott, kialakult és elfogadott gyakorlati és elvi alapjai lennének.
[+]
Az viszont tény, hogy a felmért 65 ország közül 2015 júniusa óta 34-ben romlott az internetes szabadság helyzete: a legdurvábban Ugandában, Bangladesben, Kambodzsában, Ecuadorban és Líbiában. És nem segíti a kiegyensúlyozást, hogy 14 másik országban javulás tapasztalható, mivel ennek mértéke és minősége elhanyagolható a tapasztalt restrikciókhoz képest.
Magyarország – ahogy korábban is – kiváló helyen áll a rangsorban: bár a mérőszámok alapján nálunk is szűkült az internetszabadság tavaly óta, a 15. legszabadabb országként az élcsapat tagjai vagyunk.
