Hirdetés

Felvásárolná a Xilinxet az AMD?

A Wall Street Journal friss riportja szerint 30 milliárd dollár értékű is lehet az üzlet.

Az AMD és a Xilinx pár éve partneri szinten együttműködik, hiszen szükségük van egymás fejlesztéseire, hogy teljes értékű alternatívát biztosítsanak az Alterát korábban felvásárló Intellel szemben. A Wall Street Journal friss riportja szerint azonban előrehaladott tárgyalások vannak egy esetleges felvásárlásról is, amelynek részeként az AMD nagyjából 30 milliárd dollárért cserébe megszerezné a Xilinxet.

Hirdetés

Koncepció lenne az üzlet mögött, mivel a Xilinx igen jól teljesít a saját területén, különösen az adatközpontokban, ahol kétszámjegyű növekedést produkálnak manapság, miközben az Intel az Alterával stagnál. Ez leginkább annak köszönhető, hogy a saját friss fejlesztéseik kifejezetten jól sikerültek, illetve egyelőre az EPYC is hasít a szóban forgó szegmensen belül, amely processzorokhoz inkább Xilinx hardvereket választanak a megrendelők.

Mivel az AMD-nek az adatközpontok piaca kritikus tényező, így a Xilinxszel kiegészülve nem csak CPU-kkal, hanem lényegében FPGA-kkal is borsot tudnának törni az Intel orra alá.

A fentieknél is lényegesebb lehet azonban a Xilinx Versal termékcsaládja, amelynek különlegessége, hogy nem éppen klasszikus FPGA. A vállalat ACAP, vagyis adaptive compute acceleration platform néven utal rá, mivel számos részegységet kombinálnak a heterogén gyorsítás általános alkalmazása érdekében. A Xilinx szerint ennek az előnye a kötetlen programozhatóság kombinálása a doménspecifikus hardveres gyorsítással. Ezzel a módszerrel legyőzik az FPGA-k programozásának lényegi nehézségeit, miközben a hardver megőrzi azokat az igényelt sajátosságokat, amelyek miatt az FPGA-k alapvetően népszerűek. Az ACAP persze még csak most kezd beindulni, de a képességeire sokan felfigyeltek, hiszen ki ne akarná az FPGA-kat úgy alkalmazni, hogy közben C-ben vagy keretrendszerek szintjén is programozhatók, és a megírt kód rendkívül hatékonyan fut rajtuk. A Samsung például ezekkel a rendszerekkel nyeri halálra magát az USA-ban kiírt 5G-s tendereken, miután a Huawei nyugaton többé nem alternatíva.

Mindezeken túl az ACAP rendelkezik egy igen érdekes képességgel, és főleg emiatt erősödik a Xilinx az adatközpontok piacán. Manapság egyre több területen igénnyé válik az AI, és ezen belül is a komolyabb implementációk, ahol több neuronháló össze is van kapcsolva. Normál esetben egy tipikus implementáció a szerver oldalán úgynevezett kötegelést alkalmaz, ami azt jelenti, hogy a beérkező kérelmeket nem kezdi el azonnal feldolgozni, hanem megpróbál egy olyan struktúrát kialakítani a feladatokból, ami a kiépített hardvereken optimálisan fut. Itt leginkább az a probléma, hogy a gépi tanulás dedukció szakasza rendkívül komoly memória-sávszélességet igényel komplex neuronhálók mellett, és a mai CPU-k, illetve GPU-k jó teljesítményéhez kritikus fontosságú, hogy a beépített gyorsítótárak megfelelően legyenek kihasználva, ezzel ugyanis a rendszer teljesítménye szignifikánsan nő. Egyre inkább előtérbe kerül azonban a valós idejű teljesítményre az igény, vagyis nem csak az számít például, hogy egy hardver mennyi képet dolgoz fel egy másodperc alatt, hanem kezd lényegessé válni az is, hogy 2-3 ezredmásodpercen belül milyen teljesítmény adható le. Ilyen rövid időegység miatt kötegelést nem lehet alkalmazni, mert már önmagában ez tényező ad ekkora késleltetést, így pedig a dedukciót nem optimális formában lehet csak elvégezni a CPU-kon és a GPU-kon, ami a gyorsítótárak rossz hatékonyságú kihasználáshoz vezet. A Xilinx az ACAP-ot kifejezetten erre a körülményre tervezte, vagyis magas valós idejű teljesítményt tud. 2-3 ezredmásodpercen belül több nagyságrenddel gyorsabb bárminél, ami a piacon van, és ebből érthető is, hogy miért tud a cég nagymértékű növekedést produkálni az adatközpontok piacán.

Ez lehet az AMD számára a kulcstényező, mert a gépi tanulás tréning szakaszát ugyan támadhatják a CPU-kkal és a GPU-kkal, de a dedukció szempontjából az ilyen ACAP dizájnok ellen teljesen esélytelenek, sőt, tulajdonképpen esélytelen bármi, ami nem specifikusan, az adott probléma célirányos kezelésére van megtervezve. Nem véletlen, hogy a nagy konkurensnek számító Intel önti a pénzt az AI startupok felvásárlásába. Hiába van CPU-juk, GPU-juk, FPGA-juk, ezek kevesek a Xilinx ACAP konstrukciója ellen. Korábban a Santa Clara-i óriáscég a Nervana Systems termékeiben látta a kiutat, de nemrég a Habana Labs került a tulajdonukba, és most ettől remélik az áttörést.

Az AMD nézőpontjából egy tényezőt kell mérlegelni. Ha részt akarnak venni például az ACAP által célzott piacokon, akkor tulajdonképpen két választásuk van. Vagy azt csinálják, amit az Intel, azaz elkezdenek különböző startupokat felvásárolni, aztán több évnyi fejlesztés után megpróbálnak ezekkel áttöréseket elérni, vagy a Xilinx bekebelezésével azonnal bevásárolják magukat az élre egy kész és működő technológiával. Mindkét iránynak megvan az előnye és a hátránya. A startupok tekintetében az a tipikus gond, hogy nem biztosított a siker, viszont nincs is nagy kockázat, mert ezeknek a cégeknek az értéke nem annyira nagy. Ellenben a Xilinxszel, ami ugye nagyjából 30 milliárd dolláros kiadás lenne. Nagy kérdés, hogy megér-e ennyi pénzt az ACAP ígérete, illetve pár területen a piacvezető pozíció megvásárlása, figyelembe véve azt is, hogy a szóban forgó pénzösszeghez viszonyítva a kiszemelt cég jelenleg olyan kiemelkedő magas éves bevételt nem is termel.

  • Kapcsolódó cégek: