Hirdetés

Egy magyar felfedezés közelebb hozza a nanoáramköröket

Nemes-Incze Péter
Nemes-Incze Péter

Modern, innovatív elektronikai termékek, érintőképernyők, fénypanelek, napelemek, valamint néhány éven belül digitális nanoáramkörök alapanyagként válhat széles körben alkalmazottá a grafén. Ennek a világon egyedülálló anyagnak, a mindössze egyetlen atom vastag grafitrétegnek az atomi pontosságú megmunkáláshoz került közelebb a tudomány az MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézet (MTA MFA) kutatójának felfedezésével.

Hirdetés

A szilíciumalapú mikroelektronika folyamatos méretcsökkentése optimista felmérések szerint még maximum tíz évig tartható fenn, mert addigra a tranzisztorok mérete olyan kicsire zsugorodik, hogy a bennük fellépő fizikai hatások is megváltoznak. A hagyományos módszerrel bizonyos méretek alá a fizika alaptörvényei miatt nem lehet lemenni, a grafén felfedezése azonban új reményt adott a kutatóknak. A digitális áramkörök alapját képző szilícium helyettesítésére jelenleg ez az anyag látszik a legesélyesebbnek, de a nanoelektronikában való alkalmazhatóságához előbb meg kell oldani a mindössze egyetlen atomnyi vastagságú lemez precíziós megmunkálását.

Ezért számít nagy jelentőségűnek az MTA MFA Nanoszerkezetek Osztályán dolgozó doktorandusz, Nemes-Incze Péter grafénkutatás terén elért eredménye, amely szigetelő felületeken, grafén nanoszerkezetek előállításában egyedülállóan jól kontrollált eljárást jelent. A módszerrel kialakított grafénélek nemcsak kristálytanilag meghatározott irányításúak (ún. cikk-cakk élek), de atomilag közel hibátlanok.

„A grafén természetesen nem kifejezetten magyar találmány, de ezen a területen elismert eredményeink jól mutatják, hogy a világ fejlesztéseihez hazánk is jelentős mértékben képes hozzájárulni. Világszínvonalú módszereink talán közrejátszhatnak a fiatalok mérnöki és természettudományos érdeklődésének felkeltésében is. Csak a megfelelően képzett szakembergárda jelentheti ugyanis az alapját annak, hogy nagy hozzáadott értéket adó k+f vállalatok települjenek az országba” – mutatott rá a fejlesztés fontosságára Bársony István, az MTA MFA igazgatója, aki Pálinkás Józseffel és Gyulai Józseffel együtt jelölte Nemes-Incze Pétert díjazásra.

Kilenc kutatótársával együtt a fiatal fizikus a „magyar tudomány” kategóriában Junior Prima Díjat kapott – ez a Prima Primissima Díj 30 évnél fiatalabbaknak szóló elismerése. Nemes-Incze Péter az eredményeivel már a közös Koreai-Magyar Nanotudományok Laboratórium megalapításához is hozzájárult, kutatási témájának aktualitását az is aláhúzza, hogy idén a fizikai Nobel-díjat a grafén 2004-es felfedezéséért ítélték oda.

Hirdetés

  • Kapcsolódó cégek:

Azóta történt

Előzmények