Habár Edward Snowden az illegális állami kémtevékenységekről és a tömeges adatgyűjtés napi gyakorlatát bizonyító munkáról megdönthetetlen bizonyítékokat szolgáltatott, a gépezet nem áll le, úgy tűnik.

Jelen pillanatban ugyanis azt tudhattuk meg, hogy az európaihoz képest egyébként meglehetősen lazának tartható amerikai adatvédelmi törvényeket tovább enyhítenék.Az új törvénymódosítás lehetővé tenné, hogy – hiába a botrányok – a jövőben a nemzetbiztonsági szolgálatok szinte korlátlanul férhetnének hozzá a felhasználók online tevékenységének történetéhez (internet history, illetve az online tevékenység metaadatai).

Lehet, csak nem úgy

Ebben nem az az újdonság, hogy a hatóságok ezeket az információkat megkaphatják – ez Magyarországon is így van, hasonlóan a világ legtöbb államához –, hanem az, hogy ezt az információszerzést kivonnák az alkotmányosan előírt bírósági ellenőrzés alól. Az USA-ban ugyanis a 2001-es terrortámadás után a Bush-kormányzat nyomására elfogadtak egy speciális módszert, melynél pl. az FBI-nak lehetősége van bírói engedély nélkül is az adatok megszerzésére. Ezt az intézményt azóta is sok kritika éri, hiszen kiiktatja a lehetséges felügyeletet, a „security letters” lehetővé teszi a közvetlen elérést felügyelet és indoklás nélkül. Ráadásul az sem tisztázott, hogy a nemzetbiztonsági szervek az így megszerzett adatokat meddig őrzik meg, illetve milyen módon használják fel (arányosság, valamint célhoz kötöttség). Edward Snowden többek között pont az ezzel való visszaélésekre világított rá adatszivárogtatásaiban.

Those Who Sacrifice Liberty For Security Deserve Neither

Ez elsőre nem tűnik nagyon fontosnak, ám a biztonsági szakértők már rég figyelmeztetnek arra, hogy a metaadatok gyakran fontosabbak lehetnek, mint ha a nemzetbiztonsági szervek magát az üzenet tartalmát ismernék meg (az, hogy ki, hol, mikor, kinek üzent, hallatlan fontos lehet).

Mindez persze – egyelőre – amerikai belügy, hiszen az intézkedések az USA állampolgáraira vonatkoznának. Ugyanakkor az Egyesült Államok mintaadó az ilyen ügyekben, így mi sem vehetjük félvállról ezt. A legnagyobb aggály az, hogy a hiszterizált amerikai társadalmi közeg magatartása tovább terjed, és a magánélet védelme a „biztonság” jegyében szorul vissza, a privacy védelme kikerül a bíróságok hatálya alól, akik konkrét ügyekben rendelhetnek el vizsgálatokat, és a megfigyelés megvalósítása a nemzetbiztonsági szolgálatok jogköre lenne – ellenőrzés nélkül.