William Ulbricht
A FBI tegnap közölte, hogy lekapcsolta a Silk Road nevű rejtett, csak a Tor hálózaton keresztül elérhető online piacot, ahol gyakorlatilag szinte mindent lehetett vásárolni (de főleg különböző drogokat, hamisított iratokat és kártékony hackerszolgáltatásokat), ami a világ legtöbb országában illegálisnak minősül. Az ügynökség az oldal feltételezett létrehozóját és üzemeltetőjét, a 29 éves William Ulbrichtet is letartóztatta, akit drogkereskedelemmel, pénzmosással és számítógépes bűncselekmények elkövetésével vádolnak. Az FBI emellett – az akkori árfolyamon – 3,6 millió dollárnyi bitcoint is elkobzott, a digitális valuta árfolyama azonban hatalmasat zuhant a bejelentést követően, a 130 dollár körüli szintről becsúszott 90 dollár alá is, de úgy néz ki, gyorsan stabilizálódik, jelenleg 110-120 dollár között mozog.
Kétes ügyek
A Silk Road 2011 elején indult, és az FBI vádirata szerint az oldalnak 957 079 regisztrált felhasználója volt, akik összesen mintegy 1,2 millió tranzakciót hajtottak végre a Silk Road lekapcsolásáig, az oldal teljes forgalmát pedig 1,2 milliárd dollárra teszik, amiből Ulbricht nagyjából 80 millió dollárt nyelhetett le kezelési költség címén. Az FBI fedett ügynökei már a kezdetek óta folyamatosan figyelték az oldalt és a hozzá kapcsolódó tevékenységeket, 2011 novembere óta több mint száz alkalommal vásároltak valamilyen drogot, ami rendszerint meg is érkezett hozzájuk, és a laborvizsgálatok alapján mindig nagy tisztaságú, igazi kábítószert kaptak, nem pedig valamilyen gyenge hamisítványt.
Arról, hogy az FBI-nak hogyan sikerült felderíteni az ügyet, egyelőre viszonylag kevés hivatalos forrásból származó konkrétum van, de azok alapján az ügynökség emberei már leginkább azzal voltak elfoglalva, hogy valahogy tőrbe csalják a feltételezett üzemeltetőt. A nyomozás technikai részletei nem tiszták, és a vádiratokból sem derül ki pontosan, hogy az FBI milyen módszereket és eszközöket használt, de úgy tűnik, hogy minden, Ulbrichthez köthető kommunikációs csatornát figyeltek, így jutott tudomásukra például az is (egy elkapott Gmail levélből), hogy Ulbricht hamis iratokat vár Kanadából.
A vádirat két bérgyilkossági megbízást is említ, melyek közül az elsőt Ulbricht pechére egy fedett FBI ügynöknek adta, akinek 80 ezer dollár ellenében kellett volna eltenni egy egykori Silk Road adminisztrátort láb alól, aki Ulbricht szerint meglopta az oldal tagjait, és azzal zsarolta, hogy információkat ad a rendőrségnek. Az ügynök megrendezte a gyilkosságot, és hamis képet is küldött a munka elvégzéséről. A második bérgyilkossági megbízást a Silk Road FriendlyChemist álnevet használó tagjára adta, aki félmillió dollárt követelt tőle azért, hogy ne tegye közzé több ezer Silk Road felhasználó személyazonosságát. Elvileg ezt a megbízást is végrehajtotta valaki, azonban a rendőrségnek nincs tudomása arról, hogy a gyilkosság ténylegesen megtörtént volna.
Az FBI szerint Ulbricht sorozatos hibázásai tették lehetővé, hogy elkapják, nem pedig a – megfelelően használva – állítólagosan tökéletes anonimitást biztosító Tor hálózat esetleges kiskapui. A vádirat szerint az FBI-nak valahogy sikerült azonosítania a Silk Road „egy külföldi országban” üzemeltetett szerverét, és letükrözték az összes azon tárolt adatot, így valószínűleg nem csak az oldal üzemeltetőjével kapcsolatos információkhoz jutottak hozzá, hanem más Silk Road tagok adataihoz is.
Karen Reilly, a Tor Project fejlesztési vezetője szerint „a Tort nem törték fel”, és a vádlottat saját óvatlansága és sorozatos hibázásai miatt tudták elkapni. „A Tor nem tud megvédeni, ha a saját nevedet használod egy nyilvános fórumon vagy olyan szolgáltatásokat használsz, amik személyes adatokat gyűjtenek rólad a háttérben” – tette hozzá.
A bérgyilkossági kísérleteken kívüli vádak bizonyításával azonban meggyűlhet a baja az FBI-nak és az ügyészségnek, mert Ulbricht lényegében nem tett mást, mint üzemeltetett egy online piacteret, ahol a tranzakciókból kezelési költséget vont le, és ezek a tranzakciók csak bitcoint mozgattak meg, valódi pénzt nem (bár egy amerikai bíróság nemrég valódi fizetőeszköznek nyilvánította a bitcoint).
