Bár egy ideje már Magyarországon is használjuk az országos veszélyhelyzeteket jelentő színkódolást, ám kizárólag a természeti katasztrófák idején, így mégis inkább az amerikai filmekből ismerjük ezt a módszert, hiába jelentik be ma már az időjárás-jelentéskor, hogy milyen fokozatú riasztás van érvényben.
Az USA belbiztonságáért felelős, minisztériumként működő szervezet, a Departement of Homeland Security a már rég működő, megszokott rendszer reformjára készül – írja egy megszerzett javaslattervezetre alapozva az AP hírügynökség. Ezek szerint az eddigi öt szintből álló rendszert (vörös: súlyos; narancs: komoly veszélyhelyzet; sárga: emelt szintű készültség; kék: készültség; zöld: kis kockázatú veszélyhelyzet) kettőre kívánják redukálni (emelt szintű készültség, illetve fenyegető, hamarosan bekövetkező veszélyhelyzet), s hogy ezeket csak bizonyos körülmények fennállása esetén közlik a nyilvánossággal.
A tervek szerint az emelt szint akkor lépne érvénybe, ha a hírszerzés vagy más hatóság szerint valós fenyegetésről van szó, de a pontos helyet, célpontot nem ismerik, s ezt a szintet 30 napig tarthatnák fenn, ám meg is lehet hosszabbítani. A második, súlyosabb fokozatot akkor jelentenék be, ha minden körülmény ismert, illetve ha már folyamatban van pl. egy terrorcselekmény, ez egyébként hét napig tartható fenn, de ezt is meg lehet hosszabbítani. A vázlatban az az igazán érdekes, hogy míg a színkódok törlését javasolják, a lakosság riasztásának céljából igénybe vennék az olyan közösségi oldalakat is, mint a Facebook és a Twitter. A híradás szerint az új rendszert április 27-én vezetnék be.
A tervezetnek a hírügynökség által ismertetett értelmezése szerint a Homeland Security némiképp a nyilvánosságra hozatal szűkítését szeretné – hivatkozva arra, hogy például a terrorfenyegetések esetén a hatóságok munkáját kifejezetten gátolhatja a bejelentés, illetve egy fals riasztás csak fölösleges pánikot okozna. De azt sem szabad elfelejteni, hogy a 2001 óta finomított és gyakran használt riasztási rendszer mint az „emberek feszültségben tartására szolgáló eszköz” már jó ideje éles kritikák tárgya – hogy mást ne mondjunk, az amerikai humoristák állandó célpontja.
A 19 oldalas, április elsejei keltezésű, bizalmasnak minősített dokumentum világosan beszél arról, hogy például terrorveszély esetén milyen rendszerben kell terjeszteni az információkat: először a Kongresszus illetéke tagjait, majd az államok és a városok terrorellenes hatóságait, ezek után a kormányzókat és a polgármestereket kell értesíteni, s csak legvégül a nyilvánosságot, a polgárokat.
Ezen a ponton lép be az internet – mintegy felváltva a 20. században megszokott rádió- és tévéközleményeket, illetve adott esetben a légvédelmi szirénákat, hangosbemondókat stb. –, ugyanis a tervezet szerint a hivatalosságok értesítése után, s ha azok már bejelentették a veszélyhelyzetet, akkor, „ha szükséges”, elindítanák a „riadóláncot” a közösségi oldalakon is. (A terv szerint egyébként a veszélyhelyzet minőségének meghatározására és a szükséges intézkedések meghozatalára az igen sok érintettből álló döntéshozói csoportnak maximum két órája lenne.)
Az AP kezébe került dokumentum még csak tervezet, nem végeleges, lehetségesek még változtatások – nyilatkozta a hírügynökségnek Amy Kudwa, a Homeland Security szóvivője.
