Teljesen függetleníteni kell az internet felügyeletét ellátó ICANN-t az Egyesült Államok kormányától – jelentette ki tegnapi videoüzenetében az európai távközlési biztos. Viviane Reding szerint az emberek százmilliói által használt infrastruktúra feletti kontrollt csak egy privatizált, demokratikusabb és nemzetközi szinten is elszámoltatható szervezet gyakorolhatja.
Az 1998-ban létrehozott, kaliforniai központú ICANN ugyan egy nonprofit, privát szervezet, a tevékenységét mégis az Egyesült Államok kereskedelmi minisztériumával kötött megállapodás alapján végzi. Ez a szerződés idén szeptember 30-án lejár, és Reding szerint ez remek alkalom a szervezet függetlenítéséhez. „Bízom benne, hogy Obama elnök elég bátor és bölcs, valamint megfelelő módon tiszteletben tartja az internet globális jellegét ahhoz, hogy szeptemberben hozzájáruljon az internet irányításának új, jobb elszámoltathatóságot, nagyobb átláthatóságot, demokratikusabb jelleget és multilaterális formát nyújtó átalakításához” – mondta.
Az ICANN feladatai közé kétségkívül számos olyan kulcsfontosságú tevékenység tartozik, amely az internet működéséhez elengedhetetlen: többek között a szervezet felelőssége az IP-címek, a felsőszintű domének és országkódok, valamint a névszerverek menedzselése. A távközlési biztos szerint ezért rendkívül fontos az elszámoltathatóság. „A Clinton-adminisztráció helyesen úgy döntött, hogy az internet doménnév-kezelési és címzési rendszerét fokozatosan privatizálni kell Hosszú távon nem tartható, hogy egyetlen ország kormányzata felügyel olyan internetfunkciókat, amelyeket világszerte több százmillió ember használ” – fogalmazott.
Viviane Reding (Fotó: IT café)
Viviane Reding egyben felvázolt egy új internetirányítási modellt is. Ebben az ICANN már egy privatizált és teljesen független szervezet, amelynek teljesítenie kell a pénzügyi átláthatósággal és nemzetközi elszámoltathatósággal kapcsolatos vállalatirányítási előírásokat. E mellett G12 néven létrejönne egy évente kétszer összeülő nemzetközi fórum az internetirányítás általános kérdéseinek megvitatására. Ebbe Észak-Amerika, Dél-Amerika, Európa és Afrika 2-2, Ázsia és Ausztrália 3 képviselőt delegálhatna, az ICANN pedig az elnökét, aki szavazásra nem jogosult tagként venne részt a munkában. Reding elképzelése szerint a G12 ajánlásokat tehetne az ICANN számára.
Már mások is próbálkoztak
Az internet irányításának nemzetközi kézbe vételének szükségességét korántsem az európai távközlési biztos vetette fel először. Amint arról annak idején lapunk is beszámolt, az ENSZ még 2003-ban egy munkacsoportot hozott létre, miután több, többségében fejlődő ország kifogásolta, hogy az amerikai kormány befolyása alatt álló ICANN dönt a világhálót érintő alapvető kérdésekről. A bizottság akkor több megoldást is kidolgozott arra, hogy miként lehetne nemzetközi tulajdonba venni a világhálóval kapcsolatos döntések meghozatalát. Végül azonban átfogó reform helyett csupán egy döntési jogkörrel nem rendelkező Internetirányító Fórum (IGF) megalakításáról született döntés. (Kovács Kálmán egykori informatikai miniszter annak idején azért lobbizott – hiába –, hogy az IGF tevékenységét koordináló iroda Budapestre települjön.)
Ennek deklarált célja az volt, hogy a világ kormányainak, az érdekelt iparágak szereplőinek és civil szervezeteknek a bevonásával párbeszédet kezdeményezzen az internettel kapcsolatos kérdésekről – hír azonban a megalakulását követően nem jött felőle (noha azóta is rendszeresek az ülések). Viviane Reding sem említette az IGF-et üzenetében, de azt elmondta, hogy a nemzetközi internetes fórumot nem az ENSZ egésze alatt képzeli el.
