Az EU felgyorsítaná az űrkutatási fejlesztéseket

A lemaradás elég tetemes, és az illetékes biztos egyelőre csak ígéreteket hangoztatott.

Thierry Breton, a belső piacért felelős uniós biztos, akinek az illetékességi körébe tartozik az európai űrkutatás is, vasárnap interjút adott a Reuters hírügynökségnek, és elmondta, hogy az EU az eddigieknél több forrást szán erre a területre, így például rakéták felbocsátására, kommunikációs műholdak pályára állítására, valamint a konkrét, tudományos űrkutatásra, ugyanis az Egyesült Államok és Kína nagy erőfeszítéseket tesz ezekben a szegmensekben, és állni kell a versenyt.

Hirdetés

A biztos úgy vélekedett, hogy a korábbi évtizedekben Európa megfelelően reagált az amerikai és orosz kihívásokra – például a függetlenséget biztosító Galileo navigációs rendszer kiépítésével, illetve Ariane rakéta megalkotásával –, de ma már más a helyzet: az újrahasznosítható rakétát kifejlesztő SpaceX vagy a Holdra szállást tervező kínaiak újabb versenyt generáltak. Breton szerint nem szabad elveszíteni az eddig kivívott erős pozíciót.

Épp ezért szeretnék megnövelni az űrkutatásra szánt költségvetési tételt, és pl. saját újrahasznosítható rakéta kifejlesztését is tervbe vették. Első lépésként aláírtak egy egymilliárd értékű szerződést az 1980-ban alapított Arianespace vállalattal, mely a világ első kereskedelmi rakétaindításokkal foglalkozó társasága volt. A munka elsődleges célja a következő generációs rakéta, a már csúszásban lévő, első tesztrepülését valószínűleg 2021-ben végrehajtó Ariane 6 rakéta fejlesztésének befejezése, de közben megkezdődik az Ariane 7 kidolgozása is.

Breton erősen reménykedik abban, hogy a következő ciklusban mintegy 16 milliárd euró fog jutni űrkutatásra, fejlesztésre, melyből egymilliárdot egy olyan Európai Űralapra szánnak, mely a területen dolgozó startupokat támogatna. Azt is tervbe vették, hogy egy verseny után egyes startupoknak ingyenes hozzáférést biztosítanának a műholdakhoz és a rakétákhoz, hogy motiválják és segítsék őket.

A biztos a Galileo fejlesztéséről elmondta, hogy a rendszer következő generációs műholdjainak üzembe helyezését 2027-ről előrehozzák 2024 végére. A modernizált rendszer a reményei szerint nagy sebességű internetkapcsolatot is tud majd biztosítani. Arról is említést tett, hogy a műholdak számának gyors növekedése miatt egyre nagyobb gond azok menedzselése és irányítása, ezért megkezdik egy „űrközlekedési rendszer” (Space Traffic Management) kidolgozását.

Hirdetés

  • Kapcsolódó cégek:

Előzmények