Az Európai Bizottság határozottabb lépéseket vár a tagállamoktól a széles sávú internet elterjesztése érdekében – főként az elmaradottabb térségekben. Viviane Reding távközlési biztos szerint a broadband hozzáférések gazdaságélénkítő és munkahelyteremtő hatása bizonyított. Egy januárban publikált tanulmány szerint a széles sávú hozzáféréssel rendelkező egyesült államokbeli térségekben gyorsabban nőtt a foglalkoztatottság és a vállalkozások – azon belül pedig az it-cégek – száma. Hasonló eredményeket vár a penetráció javításától az EB is, amely a nemzeti széles sávú stratégiák felgyorsítására próbálja rábírni a tagországokat.

Neelie Kroes versenyügyi biztos szerint a széles sávú hálózatok kiépítését a vidéki, elmaradottabb területeken az hátráltatja, hogy a szolgáltatók számára nem kifizetődő a beruházás. Ilyen esetekben a célzott állami támogatás nem kifogásolható – tette hozzá. A bizottság szerint a fejlesztéseket az EU strukturális alapjaiból és a vidékfejlesztési alapból is lehet finanszírozni. Reding abban bízik, hogy ha most kormányzati segítséggel lendületet vesznek a beruházások, 2010-re minden uniós lakoshoz eljuthat a széles sáv.

Az EU-ban 2005 végén a lakosság 13 százaléka rendelkezett széles sávú hozzáféréssel. Az internetpenetráció szempontjából élenjáró Dél-Koreában és az Egyesült Államokban ez az arány 20 százalék. Jelentős eltérések vannak ugyanakkor az egyes tagállamok között. Hollandia, Dánia és Finnország 20 százalék feletti mutatóval büszkélkedhet, míg Belgiumban, Svédországban, Nagy-Britanniában és Franciaországban is 15 százalék felett van az érték. Az új tagországok többsége azonban komoly lemaradásban van, többnyire 5 százalék alatti széles sávú penetrációval.

Van mit ledolgozni

A KSH adatai szerint az elmúlt év végén Magyarországon 907 263 internet-előfizetést tartottak nyilván, 22 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Ezek közül kevéssel több, mint 650 ezer volt széles sávú – xDSL-, kábeles, vezeték nélküli vagy bérelt vonali – hozzáférés, ami azt jelenti, hogy a lakosság nagyjából 6,5 százaléka rendelkezett broadband-előfizetéssel. Ez a mutató messze alatta marad az európai átlagnak, de jobb az újonnan csatlakozott országok átlagánál.

Az informatikai tárca által kidolgozott Nemzeti Szélessávú Stratégia (NSZS) célkitűzése szerint a lakosság számához viszonyítva az előfizetések aránya a mostani 6,5 százalékról 11 százalékra nő 2008-ra, ami azt jelenti, hogy a hazai mutatók két év múlva is csak megközelítik, de nem érik el a jelenlegi uniós átlagot. Az NSZS az idei évre 3,1, a 2007-2013-as időszakra pedig összesen 45 milliárd forintot irányoz elő broadband infrastruktúra kistelepüléseken történő kiépítésének támogatására.