Súlyos döntést hozott az Európai Bíróság a Facebook ügyében

Jogilag igen furcsa helyzet jött létre, ugyanis a friss jogértelmezés szerint az EU területén született ítéleteket globálisan is alkalmazni kellene.

Az előzmények

A jogértelmezési határozatokat kiadó Európai Unió Bíróságához az osztrák legfelsőbb bíróság fordult, hogy egy folyamatban lévő eljárás kapcsán az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv értelmezését kérje a bíróságtól.

EvaGlawischnig-Piesczek osztrák zöld politikus keresetet indított a Facebook Ireland ellen az osztrák bíróságok előtt. Azt kérte, hogy a Facebookot kötelezzék az egyik felhasználója által e közösségi hálózaton közzétett, a becsületét sértő hozzászólás, valamint az ezzel azonos, és/vagy azonos értelmű állítások törlésére.

A szóban forgó Facebook-felhasználó a személyes oldalán megosztotta az oe24.at osztrák online hírmagazin „Zöldek: a menekültek minimumjövedelmének maradnia kell” című cikkét. Ennek következtében ezen az oldalon létrejött az eredeti oldal „előnézeti képe”, amely e cikk címét, tartalmának rövid összefoglalását, valamint E.Glawischnig-Piesczek fényképét tartalmazta. Ugyanezen felhasználó e cikk tárgyában továbbá közzétett egy oly módon megfogalmazott hozzászólást, amelyről a kérdést előterjesztő bíróság megállapította, hogy sérti E.Glawischnig-Piesczek becsületét, továbbá gyalázó és rágalmazó. E hozzászólást a Facebook bármely felhasználója megtekinthette.

Határozat és indoklás

Az Európai Bíróság elöljáróban megállapítja, hogy a szóban forgó irányelv szerint az olyan tárhelyszolgáltató, mint a Facebook, nem felel a tárolt információkért, amennyiben nincsen tudomása a jogellenes jellegükről, vagy amint arról tudomást szerez, haladéktalanul intézkedik azok eltávolításáról vagy az azokhoz valóhozzáférés megszüntetéséről.

E mentesség nem zárja azonban azt ki, hogy a tárhelyszolgáltatót – különösen a jogellenes információk eltávolítása vagy a hozzáférésük megszüntetése révén – a jogsértés megszüntetésére vagy megelőzésére kötelezzék.

Az irányelv ugyanakkor megtiltja, hogy a tárhelyszolgáltatót az általa tárolt információk általános nyomon követésére, vagy a jogellenes tevékenységre utaló tények vagy körülmények kivizsgálására kötelezzék.

És ezek után jön a lényeg.

A határozat szerint az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv, amely egyensúlyt kívánt teremteni a különböző érdekek között, nem zárja ki, hogy valamely tagállami bíróság arra kötelezhesse a tárhelyszolgáltatót, hogy:

  • attól függetlenül törölje az általa tárolt és a korábban jogellenesnek nyilvánított információval azonos tartalmú információkat, vagy akadályozza meg az azokhoz való hozzáférést, hogy ki kérelmezte ezen információk tárolását
  • törölje az általa tárolt és a korábban jogellenesnek nyilvánított információval azonos értelmű információkat, vagy akadályozza meg az azokhoz való hozzáférést, amennyiben az érintett információk ezen eltiltásból eredő nyomon követése és vizsgálata az olyan üzenetet közvetítő információkra korlátozódik, amelynek tartalma lényegében változatlan a jogellenesség megállapításának alapjául szolgáló üzenetétől, és amely tartalmazza a jogsértéstől való eltiltásban meghatározott elemeket, továbbá amennyiben az ezen azonos értelmű megfogalmazás tekintetében a korábban jogellenesnek nyilvánított információt jellemző megfogalmazáshoz képest fennálló különbségek nem követelik meg a tárhelyszolgáltatótól e tartalom önálló értékelését(a tárhelyszolgáltató automatizált vizsgálati technikákat és eszközöket is igénybe vehet)
  • világszinten törölje a jogsértéstől való eltiltással érintett információkat, vagy akadályozza meg az azokhoz való hozzáférést azon releváns nemzetközi jogi kereten belül, amelyet a tagállamoknak figyelembe kell venniük

A legutolsó pont a legfontosabb. Ugyanis ezek szerint nem ellentétes az uniós joggal az, hogy egy tagállami bíróság a jogsértő tartalom törlését globálisan is előírhassa egy tárhelyszolgáltatónak – jelen esetben a Facebooknak.

Az persze más kérdés, hogy egy ilyen ítéletet hogyan is lehet betartatni. Arról nem is beszélve, hogy alapvető jogi problémát vet fel, hiszen egy európai tagállam bíróságának döntését az érintett tárhelyszolgáltatónak olyan országokban is alkalmaznia kellene, ahol az unióstól eltérőek a szabályozások a rágalmazást, becsületsértést stb. illetően.

Előzmények