Az EU nem kívánja az USA példáját követni a kalózkodás üldözésében

A kormányoknak meg kell találniuk az egyensúlyt, vagyis hogy szabályozásokkal, törvényekkel úgy védjék meg az interneten a jogtulajdonosok érdekeit, hogy közben ne sérüljenek a polgárok szólás- és információszabadsághoz fűződő jogai – jelentette ki vasárnap Münchenben egy nemzetközi, az internettel foglalkozó konferencián a közelmúlt amerikai történéseire reflektáló Viviane Reding, az Európai Bizottság alelnöke, a jogérvényesülésért, az alapvető jogokért és az uniós polgárságért felelős biztos.

Ahogy az elmúlt hónapokban az IT café is többször beszámolt róla, az Egyesült Államokban a jogtulajdonosok érdekvédelmi szervezetei egyre nagyobb nyomást gyakorolnak a törvényhozókra, hogy új, a korábbinál szigorúbb szerzői jogi szabályozás szülessék meg, különös tekintettel az internetes tevékenységekre. E törekvéseknek a közelmúltban két fő eredménye lett. Egyrészt a hatóságok egy másfél éve elindított kampány keretében sorra zártak be olyan oldalakat, melyeknek véleményük szerint valamilyen része volt az internetes kalózkodásban – eddig az FBI összesen több mint 350 oldal ellen lépett fel. Másrészt pedig a szigorításért lobbizók két különböző, de alapelemeiben összefüggő törvényjavaslatot terjesztettek be (Stop Online Piracy Act – SOPA, illetve Protect Intellectual Property Act – PIPA). A javaslatok nagy vihart kavartak, a várható civil tiltakozás mellett komoly iparági ellenkezés is tapasztalható, mivel az online vállalkozások úgy vélik, a drákói és sok visszaélésre lehetőséget adó szabályok visszavethetik az online gazdaság fejlődését. A tiltakozások a múlt héten egy nagyszabású akciósorozathoz is vezettek, melynek következtében egyre kisebb a SOPA és a PIPA támogatottsága a törvényhozásban.

Az uniós biztos beszédében hangsúlyozta, hogy „az alkotók védelmének soha nem szabad odáig elvezetnie, hogy ezekkel az intézkedésekkel beavatkozzanak az internet szabadságába”. Arra is kitért, hogy a jogvédelem túlbuzgósága komoly károkat okozhat az iparban, ezért Európa számára nem opció az internet semmilyen formájú blokkolása. Mint ismeretes, az új európai adatvédelmi alapelvek beterjesztése a napokban várható, és Reding asszony utalt rá, hogy az irányelvekben igyekeztek megtalálni a kényes egyensúlyt az információszabadság és a szerzői jog szükséges védelme között.
Az új szabályozás az online gazdaság fejlődése érdekében többek között a fogyasztói és ipari bizalmat kívánja erősíteni azzal, hogy az adatbiztonság törvényi feltételeit uniós szinten is garantálja. Ehhez szorosan hozzátartozik, hogy az irányelvek egyik alapmotivációja az volt, hogy a jelenlegi szétszórt, túlságosan széttartó nemzeti szabályozásokat egy közös mederbe terelje, ahogy Reding biztos asszony már többször megfogalmazta, a nemzeti „patchwork” helyett egy egységes, közös európai normát adjon.

Az új irányelvek egyik fontos jellemzője lesz – ahogy az már az elmúlt évek USA-Európa szembenállásából kikövetkeztethető és várható volt –, hogy a kontinensünkön tevékenykedő multinacionális (elsősorban amerikai) vállalatok, mint a Google és a Facebook, a jelenleginél szigorúbb szankciókkal néznek szembe, amennyiben adatkezelési gyakorlatukban nem tartják magukat az uniós normákhoz. Ez egyébként elsősorban nem azt jelenti, hogy alapvetően változtatniuk kéne üzletpolitikájukon (bár ez is elvárás), hanem azt, hogy az európai demokratikus hagyományoknak megfelelően tiszta és átlátható legyen az a folyamat, hogy miképp kezelik európai felhasználóik személyes adatait.

A másik két fontos elem, amely az Egyesült Államokban nem hangsúlyos, az egyrészt a felhasználónak az adatai feletti teljes kontroll – vagyis hogy egyetlen cég sem határozhat meg olyan szabályokat ügyfelei számára, melyek akárcsak minimális mértékben is csorbítják ezen jogát –, valamint speciális követelmény a „felejtés joga”, a „right to be forgotten”, ami annyit jelent a gyakorlatban, hogy ha egy felhasználó úgy dönt, akkor az adott online vállalkozásnak nyom nélkül törölnie kell személyes adatait.

Hirdetés

Azóta történt

Előzmények