Az EU tagállamai elutasítják az Európai Bizottság távközlési reformtervét

A tervezet pártolói szerint az 5G versenyképes bevezetése és alkalmazása hosszabb bérleti időt és új szabályozást követel meg. Ám ez heves ellenkezésbe ütközik.

Az Európai Bizottság (EB) az egységes digitális piac kialakításának részeként tavaly szeptemberben nyújtott be egy olyan javaslatot, mely szerint a tagállamok felügyelő hatóságai a vezeték nélküli szolgáltatások frekvencialicenceit minimum 25 éves szerződéssel adhatnák csak ki. Ez a javaslat azonban erős ellenállásba ütközött, és Reuters hírügynökség munkatársai megszereztek egy olyan állásfoglalást, melyet 15 tagállam képviselői írtak alá, és ebben az aláírók elvetik az ötletet.

Az EB már évek óta szorgalmazza az egységesítést, azt, hogy többek között a frekvenciakiosztás is azonos alapelvek alapján történjék. Mindez azt a célt szolgálná, hogy az európai távközlési vállalatok az egységes piac és szabályozás segítségével sikerrel vehessék fel a versenyt az amerikai konkurensekkel.

E törekvések azonban a nemzeti hatóságok ellenállásával találkoznak, mivel a frekvenciatartományok kiosztása milliárd eurós bevételeket jelent a kormányzatok számára, akik vonakodnak attól, hogy az értékesítési folyamat kereteinek meghatározását kiadják a kezükből. Jelen pillanatban a nemzeti hatóságok változóan, általában 10-15 évre adnak ki frekvenciahasználati engedélyeket.

Az említett állásfoglalásban is az szerepel, hogy a licenckiadás minimális időtartamának rögzítése „aránytalan és nem elég rugalmas ahhoz, hogy a piac változásaira reagálni lehessen”. Emellett – írják – a hosszú licencidőszak magában hordozza annak a kockázatát, hogy „visszafogja az innovációt abban az esetben, ha a licenc hosszabb időre szól, mint egy technológia életciklusa”. A hosszú időtartamú licenc negatív hatását nem ellensúlyozza sem a frekvenciakereskedelem fellendülése, sem pedig az a lehetőség, hogy egyes sávok visszavehetőek, ha a bérlője nem vagy nem megfelelően használja – szerepel a dokumentumban. Az állásfoglalást Ausztria, Bulgária, Ciprus, Csehország, az Egyesült Királyság, Finnország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Lengyelország, Lettország, Németország, Olaszország és Spanyolország képviselői írták alá.

Az aláírók emellett vitatják azt a javaslatot is, mely szakértői felülvizsgálati mechanizmus kialakítását célozza, hogy a licencek kiadása előtt ellenőrizhessék a tervezett engedélyek kiadásának lehetséges hatásait. Ennek megvalósíthatóságában az aláírók kételkednek, mivel szerintük a felülvizsgálat egy ideális modell alapján történne, vagyis életszerűtlen lenne, ráadásul „rendkívüli bürokratikus terhet” jelentene a nemzeti hatóságok számára, illetve az újabb lépcső beépítése jogbizonytalanságot teremtene a frekvenciakiosztás folyamatában, ez pedig újra csak az innováció kárára menne.

A javaslatról az Európai Parlamentben és a tagállamokban is vitákat folytatnak.

Azóta történt

Előzmények