Mesterséges intelligencia és etika

Frans Timmermans szerint időben fel kell készülni a várható problémákra, hogy a kezünkben maradjon az átalakulás irányítása.

Az Európai Bizottság (EB) tegnap adott otthont az európai világnézeti szervezetek 12 képviselőjének részvételével zajló magas szintű ülésnek, amely a Lisszaboni Szerződés 17. cikkében előirányzott, egyházakkal, vallásokkal és világnézeti szervezetekkel folytatott rendszeres párbeszéd részét képezi. A kilencedik éve megrendezett ülésen a „Mesterséges intelligencia: az etikai és társadalmi kihívások kezelése” témakörét vitatták meg.

A hivatalos közlemény szerint az ülés alkalmat adott a mesterséges intelligenciával (MI) kapcsolatos két fontos kérdés megvitatására. Először is azt tekintették át, hogy milyen hatása lehet az MI-nek az alapvető jogokra, különösen a magánélet, az ember méltóság, a fogyasztóvédelem és megkülönböztetésmentesség vonatkozásában. Másodsorban az MI társadalmi dimenziójával foglalkoztak, különösen azt vizsgálták, hogy milyen hatást gyakorol az MI a társadalmi befogadásra és a munka jövőjére.

A 17. cikk szerinti párbeszédért felelős Frans Timmermans, első alelnök a következőket mondta: „Társadalmaink példa nélkül álló digitális forradalmon mennek keresztül, ami mindenkire hatással lesz a Földön. Ez a forradalom új ígéreteket és új veszélyek kockázatát hordozza. Tanúi lehettünk a közelmúltban, hogy a digitális világ gyorsabban fejlődik, mint az azt övező etikai viták, hogy mit lehet és mit kell lehetővé tenni az online térben. Nem kockáztathatjuk meg, hogy ugyanez történjen a mesterséges intelligencia és az automatizáció tekintetében. Ellenőrzésünk alatt kell tartanunk ezt az átalakulást, és biztosítanunk kell, hogy annak felhasználása értékeink előmozdítása és társadalmi modellünk védelme érdekében történjen.”

Az ülésen elnöklő Andrus Ansip, a digitális egységes piacért felelős alelnök arra ösztönözte a résztvevőket, hogy a továbbiakban is kapcsolódjanak be a témával foglalkozó párbeszédbe azáltal, hogy hozzájárulnak az EB MI-re vonatkozó aktuális kezdeményezéseihez, különösen a múlt héten elindított, MI-vel foglalkozó európai szövetség keretében. Az MI-vel foglalkozó szövetség az érdekelt felek közösségét tömöríti egy online fórum keretében, ahol bekapcsolódhatnak a mesterséges intelligencia fejlesztésének és hatásainak összes vonatkozásáról folytatott széles körű és nyílt eszmecserébe: „A mesterséges intelligencia sokféle hasznot hajt a jobb egészségügyi ellátástól a biztonságosabb közlekedésig, és Európának meg kell ragadnia ezeket a lehetőségeket. A beruházások fokozásával párhuzamosan etikai iránymutatásokat dolgozunk ki a helyes és mindenki számára elérhető mesterséges intelligencia fejlesztése érdekében. Az elfogult döntések elkerülése érdekében ehhez nyílt vitát kell folytatni a legfontosabb kérdésekről, például a sokszínűség és nemek közötti egyensúly fontosságáról a mesterséges intelligencia terén. A mai ülés és a mesterséges intelligenciával foglalkozó európai szövetség közelmúltbeli létrehozása ezt a széles körű vitát segíti elő” – nyilatkozta Ansip.

A G7-eknek a mesterséges intelligencia jövőjéről szóló charlevoix-i közös elképzelése keretében nemrégiben vállalt kötelezettséggel összhangban megkönnyítik a sokféle érdekelt bevonásával zajló párbeszédet arról, hogy miként lehet úgy fejleszteni az MI innovációt, hogy az megszilárdítsa a bizalmat és az elfogadást, és beépüljön a jövőbeni szakpolitikai eszmecserékbe. Szintén fontos elem a mesterséges intelligenciával kapcsolatos európai megközelítés, valamint a 28 ország által aláírt MI-vel kapcsolatos együttműködésre vonatkozó nyilatkozat.

Azóta történt

Előzmények