A telkók állami segítséget kérnek az optikai hálózatok bővítéséhez

Neelie Kroes, az Európai Unió digitális menetrendjéért felelős biztos tegnap egy nagyszabású konferencián találkozott a távközlési szolgáltatók, gyártók és egyéb érintett technológiai cégek vezetőivel, hogy folytassák azt a már jó ideje folyó eszmecserét, melynek témája az unió által előírt fejlesztési célok megvalósítása. Mint beszámoltunk róla, a biztos asszony egy olyan tervet támogat, mely szerint 2020-ra Európában mindenki legalább 30 Mb/s sebességű internetkapcsolattal rendelkezzen.

Hirdetés

A mintegy negyven iparági szereplő közül azonban többen is kétségesnek látják a fejlesztés megvalósíthatóságát, ha marad a jelenlegi szabályozási környezet, ők úgy vélik: ha a kormányzatok nem teszik lehetővé a távközlési cégeknek, hogy csökkenthessék költségeiket, illetve új bevételi forrásokat tárjanak fel, akkor az ambiciózus célok nem lesznek elérhetőek. A kritikát és az elvárásokat egy nagy szolgáltatókból (Alcatel-Lucent, Deutsche Telekom, Vivendi) álló csoport jelentésben fogalmazta meg. Ők a vezetékes széles sávú hálózatok kiépítésének magas költségei miatt e területen segítséget kérnek, illetve arra szólítják fel a szabályozó testületeket, hogy ne akadályozzák őket, hogy a tartalomszolgáltatókkal együttműködve új piacokat nyissanak, így új bevételekhez jussanak.

Jogok és bevételek

Mindez azt jelzi, hogy Neelie Kroes kemény fába vágta a fejszéjét, amikor a márciusban kezdeményezett párbeszéd céljául azt tűzte ki, hogy megnyerje a szolgáltatókat az uniós tervek számára, melynek összköltségét a szolgáltatók jelentése körülbelül 290 milliárd euróra becsüli. Az iparági szereplők által kiadott dokumentum szerint ez az összeg 80 milliárddal csökkenthető lenne, ha az Európai Bizottság, a nemzeti kormányok és a szabályozó testületek változtatnának néhány körülményen: például ha megkapnák arra a jogosultságot, hogy az optikai kábelek lefektetéséhez a kiépítéskor felhasználhassák a kábeltévés társaságok és az energiaszolgáltatók által már kialakított föld alatti kábelcsatornákat, és így nem kellene nekik igen drágán újabbakat létrehozni.

Az igazán nagy vitát kiváltó pont a riportnak az a része, melyben a távközlési vezetők – arra hivatkozva, hogy adatforgalmi robbanást okozott az online videók elterjedése – új üzleti modelleket sürgetnek: magyarul pénzt akarnak kérni az olyan tartalomszolgáltatóktól, mint a YouTube-ot üzemeltető Google, illetve a forgalomszabályozás bevételt termelő módjain gondolkodnak. Az érintett cégek ezzel természetesen nem értenek egyet, a net semlegességének megtörését látnák benne, és arra hívják fel a szolgáltatókat, hogy a bevételeiket az alapszolgáltatáshoz (a netkapcsolat biztosítása) kapcsolódva a felhasználóktól és a vállalkozásoktól szerezzék meg.

Az Eurobarometer friss jelentése szerint az európaiak tekintélyes része, egyharmada elégedetlen az internetkapcsolat minőségével, negyedének pedig panaszai vannak a le-, illetve a feltöltési sebességre.

Hirdetés

  • Kapcsolódó cégek:

Azóta történt

Előzmények