Az Európai Bizottság (EB) közleményben jelezte, hogy tegnap közzétették a Facebook, a Google és a Twitter jelentéseit a félretájékoztatás elleni küzdelemre vonatkozó kötelezettségvállalásaikban 2019. januárjában általuk elért haladásról. E három online platformot, mint a félretájékoztatással szembeni gyakorlati kódex aláíróit, arra kérte fel az EB, hogy a 2019. májusi európai parlamenti választásokat megelőző időszakban havonta számoljanak be intézkedéseikről.

Az EB közelebbről olyan részletes információkat kért tőlük, amelyek alapján nyomon követhető, milyen haladást értek el a reklámok elhelyezésének ellenőrzése, a politikai hirdetések átláthatósága, a hamis felhasználói fiókok bezárása és az automatizált botok jelölésére szolgáló rendszerek ellenőrzése terén.

A területen érintett európai biztosok közös nyilatkozatukban többek között kijelentették: „…nagyobb előrelépésre van szükség az online platformok által a félretájékoztatás elleni küzdelem terén tett kötelezettségvállalásokban. A platformok nem szolgáltattak elég adatot arra vonatkozóan, hogy valamennyi uniós tagállamban időben és elegendő forrás ráfordításával alkalmazzák az új politikákat és eszközöket. A jelentések túl kevés információval szolgálnak a már meghozott intézkedések tényleges eredményeire vonatkozóan. A platformok végül nem azonosítottak olyan konkrét referenciamutatókat, amelyek révén lehetséges lenne az EU-ban elért haladás követése és mérése. A gyakorlati kódex aláírói eltérő színvonalú információkat nyújtottak jelentéseikben a vállalt kötelezettségek egyes területeiről. Ez világosan mutatja, hogy az összes aláírónak van még mit javítania a teljesítményén. […] Felszólítjuk a Facebookot, a Google-t és a Twittert, hogy az összes tagállamban aktívabban segítsék a 2019. májusi európai parlamenti választások integritásának biztosítását. Arra is ösztönözzük a platformokat, hogy erősítsék meg a tényellenőrökkel és tudományos kutatókkal folytatott együttműködésüket a félretájékoztatási kampányok felderítésének, valamint az ellenőrzött tényeket bemutató tartalmak láthatóbbá és közismertebbé tételének érdekében.”

Az aláírók jelentéseinek főbb eredményei:

• A Facebook jelentésében nem szerepelnek a reklámelhelyezések ellenőrzésére vonatkozó januári tevékenységének eredményei. A Facebook korábban bejelentette, hogy 2019. márciusában lesz elérhető a politikai és témaalapú hirdetések teljes EU-ra vonatkozó archívuma. A jelentés naprakész tájékoztatást nyújt harmadik országok EU-tagállamot célzó beavatkozásainak eseteiről, de nem tartalmazza azon hamis profilok számát, amelyeket kifejezetten az Európai Uniót célzó rossz szándékú tevékenységek miatt töröltek

• A Google szolgáltatott adatot az uniós reklámelhelyezések ellenőrzésének hatékonyabbá tételére vonatkozó januári lépéseiről, tagállamonkénti bontásban. Ugyanakkor a jelentésben foglalt mérőszámok nem eléggé konkrétak, és nem teszik egyértelművé, hogy a lépések milyen mértékben irányultak a félretájékoztatás kezelésére és milyen mértékben más helyzetekre (pl. megtévesztő reklámok ellen). A Google január 29-én új szabályt tett közzé a „választási hirdetésekre” vonatkozóan, és amint a hirdetők ilyen hirdetéseket kezdenek működtetni, közzé fogja tenni a politikai hirdetésekre vonatkozó átláthatósági jelentését. A Google nem nyújtott bizonyítékokat a szolgáltatásai integritására vonatkozó politikái januári végrehajtására vonatkozóan

• A Twitter nem foglalt a jelentésébe mérőszámokat a reklámelhelyezések ellenőrzésének javítására vonatkozó kötelezettségvállalására vonatkozóan. A politikai reklámok átláthatóságára vonatkozó döntést – ellentétben a januári végrehajtási jelentésében tett bejelentéssel – a Twitter elhalasztotta a februárra vonatkozó jelentésig. A szolgáltatások integritása tekintetében a Twitter a lehetséges külföldi műveletek összegyűjtésére szolgáló archívumát, amely nyilvánosan elérhető és kereshető, felhasználói fiókok öt új csoportjával egészítette ki, amelyek számos harmadik országbeli felhasználói fiókot tartalmaznak, de nem szolgáltatott az előrelépés mértékét mutató számszerű adatokat

Az EB 2019 végén átfogó értékelést fog adni a kódex alkalmazása első 12 hónapjáról. Amennyiben az eredmények nem bizonyulnak kielégítőnek, az EB további intézkedéseket javasolhat, szabályozási jellegű intézkedéseket is ideértve.