Hirdetés

Magyarország a mobilnetezők számában marad el leginkább Európától

Az európaiak ugyan rendelkeznek hozzáféréssel az alapvető digitális hálózatokhoz és szolgáltatásokhoz, ám az EU távközlési és digitális piacainak hiányosságai miatt korántsem részesülnek eléggé a digitális forradalom jelenlegi és várható előnyeiből –  derül ki a digitális menetrend évente megjelenő eredménytáblájából, melyet az Európai Bizottság (EB) ma tett közzé. A kiadott közlemény szerint az EB még idén konkrét intézkedésekre irányuló javaslatot fog előterjeszteni, válaszképpen arra, hogy az Európai Tanács – a ma közzétett jelentésben is ismertetett problémák kezelésére – egységes távközlési piac létrehozására szólított fel.

Neelie Kroes így fogalmazott a legújabb jelentést kommentálva: „Nagyon örvendetesnek tartom, hogy az alapvető internetes szolgáltatások ma már gyakorlatilag mindenütt elérhetők az EU-ban, de időközben újabb kihívásokkal kell szembenéznünk. Az adatok alapján megállapítható, hogy idén a legnagyobb nehézséget a nagy sebességű hálózatokba történő beruházások szűkössége, valamint a valóban egységes távközlési piac meglétének hiánya jelenti. A probléma világos, és az arra adott válaszunk, az egységes távközlési piacra vonatkozó intézkedéscsomag szintén az lesz.”

eredmenytabla

A digitális menetrend idei eredménytáblájának főbb megállapításai

Az internettel kapcsolatban elért eredmények:

  1. Az alapszintű, széles sávú internetkapcsolat ma már szinten mindenütt elérhető Európában – a műholdas lefedettség nőtt, így már a vezetékes széles sávú internetkapcsolattal nem rendelkező lakosság 4,5%-a műholdkapcsolat révén tud internetezni. A bizottság most fontosnak tartja, hogy minél szélesebb körben használják a műholdas internetet ott, ahol ez alkalmas lehet a fennmaradó hiány pótlására.
  2. A lakosság fele rendelkezik nagysebességű széles sávú internettel – az EU-polgárok 54%-a rendelkezik 30 megabit/másodpercnél nagyobb sebességű széles sávú internetkapcsolattal.
  3. Az internet-hozzáférés egyre mobilabbá válik – az uniós polgárok 36%-ának van hozzáférése az internethez hordozható számítógépen vagy egyéb mobil eszközön (a mobiltelefonos internet-hozzáférés aránya 2008 és 2012 között 7%-ról 27%-ra nőtt. A negyedik generációs mobil adatátvitel (LTE szabvány) lefedettsége egy év alatt háromszorosára, 26%-ra nőtt.

Problematikus területek:

  1. Csak a háztartások 2%-a rendelkezik szupergyors (100 megabit/másodpercnél gyorsabb) széles sávú internetkapcsolattal, ami messze elmarad az EU által 2020-ra célként kitűzött 50%-tól.
  2. Az uniós polgárok 50%-a kevés vagy semmilyen számítógépes ismerettel nem rendelkezik – sem az IKT-ismeretek szintje, sem a számítástechnika területén otthonosan mozgó felhasználók száma nem nőtt az utóbbi évben. Az IT-szakértőket alkalmazó vagy alkalmazni kívánó vállalkozások 40%-a nehezen talál megfelelő képzettségű szakembert, miközben az információ- és kommunikációtechnológia terén jártas szakértők által betölthető álláshelyek száma 2015-re az előrejelzések szerint 900 ezerre fog nőni. A nemrég elindított, digitális munkahelyekkel foglalkozó nagykoalíció homlokterében olyan intézkedések állnak majd, melyek ezt az aszimmetriát hivatottak orvosolni.

Egyéb megállapítások:

  1. Egyre többen használták már az internetet legalább egyszer – az előző években tapasztalt tendencia folytatásaként ismét csökkent azoknak az uniós polgároknak az aránya, akik még soha nem használták az internetet (2 százalékponttal 22%-ra). Azonban mintegy 100 millió uniós polgár még sosem internetezett, fő akadályként a költségeket, illetve az érdeklődés vagy az ismeretek hiányát nevezve meg.
  2. A lakosság 70%-a használja az internetet rendszeresen, legalább hetente egyszer – ugyanez az arány az előző évben 67% volt. A hátrányos helyzetű személyek 54%-a használja az internetet rendszeresen, szemben az előző évben jegyzett 51%-kal.
  3. A barangolási díjak csökkentek 2012-ben – csaknem 5 eurócenttel, főképp a barangolási szolgáltatásokról szóló 2012. július 1-jei rendelet eredményeképpen.
  4. Az e-kereskedelem folyamatosan bővül, de csakis az egyes országokon belül, a határokon átívelő ügyletek száma csekély – a lakosság 45%-a használja az internetet áruk és szolgáltatások megvételére, ami szerény növekedés az előző évben mért 43%-hoz képest. Nagyon kevesen vásárolnak külföldről.
  5. A cégek és polgárok többsége már igénybe vesz valamilyen e-kormányzati szolgáltatást – a vállalkozások 87%-a, a magánszemélyeknek pedig a 44%-a intézi hivatali ügyeit az interneten (a növekedés az előző évhez képest mind a cégek, mind a magánszemélyek esetében 3 százalékpont).
  6. A kutatásra fordított kiadások a költségvetési megszorítások ellenére nőttek valamelyest. Az IKT-re fordított kutatási és fejlesztési közberuházások 1,8%-kal (122 millió euróval) 6,9 milliárd euróra nőttek; a K+F célú magánberuházások volumene szintén nőtt, de ez a 2,7%-os növekedés nem volt elegendő ahhoz, hogy kompenzálja az előző évben elkönyvelt csökkenést.

Magyarországi adatok

Az országokra lebontott adatok szerint hazánk 2012-es eredményei jórészt az EU-s átlag alatt vannak, kivéve a modern széles sávú kapcsolatok által lefedett háztartások arányát: Magyarországon a háztartások 60 százalékában érhető el következő generációs (NGA) internetkapcsolat.

Magyarorszag

A részletes jelentés szerint Magyarországon nagyjából az EU-s átlagnak felel meg a nagy sebességű netkapcsolatok (legalább 30 Mb/s-os letöltés) aránya. A mobilos széles sávú kapcsolatoknál az LTE kiemelkedő arányú terjedése ellenére a növekedés nagyon lassú, kifejezetten vontatottan terjed a mobilnet – ennek okaként a jelentésben a frekvenciagazdálkodási hiányosságokat, illetve a kormányzat és a szolgáltatók feszült viszonyát említik meg, melyek a fejlesztések lelassulását okozták.

Néhány szám az internetes kapcsolatokat bemutató elemzésből:

  • lefedettség: a háztartások 91,8 százaléka férhet hozzá széles sávú vezetékes kapcsolathoz (EU:95,5 százalék)
  • NGA-lefedettség (Next Generation Access: olyan kapcsolat, mely legalább 30 Mb/s-os letöltést képes biztosítani) nálunk 59,7 százalék, az EU-átlag 53,8 százalék
  • kábeles kapcsolatok: 46,5 százaléka a magyar piacnak
  • DSL: a netkapcsolatok harmada ezt a technológiát használja
  • HSPA-lefedettség: a lakosság 95,7 százaléka férhet hozzá a 3G-s mobilnethez (EU: 96,3 százalék)
  • LTE-lefedettség: nálunk 35,5 százalék, szemben az EU 26,2 százalékos mutatójával
  • széles sávú mobilnet (az előfizetők aránya a lakosságszámhoz viszonyítva): 23 százalék (EU: 54,5 százalék)

Hirdetés

Azóta történt

Előzmények