Nagy vita folyt arról, hogy a big tech cégek kötelesek-e a telekomcégeket és az 5G-s terjeszkedést segíteni az EU-ban, mivel a generált adatforgalom hatalmas, ennek zömét pedig pár óriás teszi ki.
Hirdetés
A jelentések szerint azonban legkorábban 2025-ben születhet erről döntés.
A telekomcégek továbbra is úgy vélik, hogy a költségek egy részét a Google, a Meta, a Netflix, a Microsoft és az Amazon kellene állja, mivel az internetforgalom jelentős részét generálják. Míg szerintük ez tisztességes hozzájárulás lenne, a big tech szerint egyfajta internetadót akarnak tőlük.
Thierry Breton idén mindkét oldalt meghallgatta, eddig még idei döntésre lehetett számítani az EU-tól. Breton alapvetően a telekomszektor pártján állt, de a jelentések szerint politikustársai és az EU-tagországok közül nem mindenki értett vele egyet. Így a témával kapcsolatos stratégiát jövőre állíthatják csak össze, döntést pedig csak a következő EB-ciklus hozhat. A jelenlegi 5 éves ciklusa jövő novemberben telik le az EB-nek.
Végső döntések és tervek várhatóan október 18-án lesznek láthatóak, amikor hosszú távú célokat vázolnak, állítják jól értesült források.
Breton ezzel párhuzamosan arról beszélt, hogy bármit megtesznek a versenyelőnyért, konkrét és nagyratörő javaslatokat keresnek, készül a Digital Networks Act, a visszajelzéseket meghallgatták a telekomcégektől, közvetítőktől, felhős szolgáltatóktól, üzleti szervezetekről, fogyasztói szervezetektől. Állítólag kiemelt téma lesz, hogy aggodalmat kelt a vezetők körében az, hogy több telekomcégbe állami befektetési alapok és magánbefektetők vásárolják be magukat (erre példának hozzák, hogy egy szaúd-arábiai csoport lett a spanyol Telefónica legnagyobb részvényese).