2019. április 22., hétfő

Gyorskeresés

Útvonal

Hírek » Mérleg rovat

A jövőt úgy hívják, hogy Észtország

  • (f)
  • (p)
Írta: | | Forrás: IT café

Észtország elnökének beszédét hamarosan talán tankönyvekben fogják példaként hozni. És nem a levegőbe beszél, tények állnak mögötte.

A svájci University of St.Gallen hallgatói szerveznek egy konferenciát, ahová a világ államainak vezetőit hívják meg, hogy beszéljenek a jelen problémáiról és az általuk elképzelt jövőről.

E konferencián tartott beszédet tegnapelőtt Észtország elnöke, és ő arról a szinte páratlannak tekinthető fejlődésről mondta el véleményét belülről, melyet a Budapestnél kevesebb lakosú, 1,3 millió lakossal rendelkező kicsi balti ország az utóbbi években a digitális társadalommá válás útján megtett.

Észtország kiemelkedő jelentőségű fejlesztéseiről az IT café is többször beszámolt, s mivel hallatlanul tanulságos mindaz, amit náluk végigvittek, érdemes pár mondatban összefoglalni, amit a tavaly ősszel megválasztott Kersti Kaljulaid, aki az állam első nő elnöke, a szimpóziumon elmondott.

Hirdetés

A digitális társadalom felé

Az elnök azt hangsúlyozta, hogy határozott céljuk volt a digitális társadalom egyeztetéseken és tárgyalásokon alapuló kialakítása, hogy országuk versenyképességét növeljék, polgáraik számára elégedettséget és jövőt biztosító környezetet hozzanak létre. Elmondta, hogy – adottságaikat figyelembe véve, természetes módon – nem ők akartak csúcstechnológiákat kifejleszteni, sokkal inkább a rendelkezésre álló megoldásokat kívánták egy olyan rendszerbe szervezni, mely a legjobb eredményhez vezethet. Ezért körültekintően jártak el, igyekeztek olyan, már kipróbált, tesztelt megoldásokat választani, melyek a célok elérését segíthetik. E változtatások igen széles körre terjedtek ki, az adathozzáférés nyilvánosságától kezdve az elektronikus szavazási rendszerig (itt megjegyezte, hogy bár sokan aggódtak ez utóbbi rendszer sebezhetősége miatt, a bevezetése óta eltelt hét évben a rendszer intakt maradt).

Az elnök ezek után kiemelte és újra hangsúlyozta, hogy az ő irányítói feladatuk nem a technológiai fejlesztés volt, hanem a már meglévő technológiai eredmények társadalmi hasznosítása. Ennek konkrét példájaként megemlítette, hogy az észt polgárok immár 17(!) éve a számukra születésük után járó digitális azonosító segítségével gyakorlatilag minden közösségi és magánügyüket képesek elektronikus úton kényelmesen és egyszerűen elintézni. Utalt arra, hogy kezdetben akadtak nehézségek, de a digitálisan kevésbé képzetteket, például az idősebbeket, a vidékieket komoly energiákat és munkát mozgósítva sikerült bevonni ebbe a világba – ami nem is volt olyan nehéz, amikor az érintettek rájöttek a kínált lehetőségek előnyeire.

A koncepciózus gondolkodást mutatja, hogy a komplex digitális infrastruktúra gyakorlatilag egy platformot használ, amelynek lényege, hogy a különféle digitális rendszerekből érkező adatokat és akciókat egy erre szolgáló rendszer kezeli és teszi biztonságosan alkalmazhatóvá – a „crossroads” rendszer azt is biztosítja, hogy az észt szolgáltatásokat mások, külföldiek, az úgynevezett „e-polgárok” is használhassák.

Racionálisan és távlatosan

Az elnök kiemelte, hogy senkit nem kényszerítenek arra, hogy „digitális polgár” legyen: ám az előnyök annyira nyilvánvalóak, kézzel foghatóak, hogy az emberek szívesen és önként lépnek be a rendszerbe. És itt nagyon fontos kijelentést tett Kersti Kaljulaid: a közjólét szempontjából nem az a fontos, hogy az alkalmazott technológia kiemelkedően innovatív, csúcsszintű legyen, de csak kiválasztottak vagy vagyonos kevesek használhassák, hanem az, hogy alacsonyabb szintű ugyan, de már kipróbált, megbízható, sokak számára elérhető legyen, mely a polgárok számára egyszerűbb, gyorsabb és kényelmesebb ügyintézést és informálódást biztosít. A digitális szolgáltatások használata Észtországban a GDP arányában 2 százalékos megtakarítást eredményez: nem kell hivatalokba és bankokba járni (ez utóbbiakból egyre kevesebben tartanak fenn kiszolgáló egységeket, fiókokat náluk) – mondta az elnök, aki hozzátette, hogy a hagyományos hivatali hálózat erősen visszaszorulóban van az országban, mióta a korábbi várakozással, sorban állással járó ügyintézés a digitális ID segítségével otthonról egyszerűen megoldható. És ezt a megtakarítást az állam a vállalkozásfejlesztésre és a polgárok támogatására fordíthatja.

A jövő itt van és sose lesz vége

Az elnök ezek után két fontos kérdésben fogalmazott meg határozott véleményt.

A robotizációtól félőknek elmondta, hogy a munkahelyek megszűnésétől félve butaság lenne például azt bevezetni, amit mostanában sokan mondogatnak, hogy adóztassák meg a robotokat: ez Kersti Kaljulaid szerint hasonlóan szűk látókörű gondolkodás, mint az ipari forradalom idején a géprombolás. Ehelyett az emberek képzésére kell helyezni a hangsúlyt, hogy a formálódó új társadalmi és gazdasági környezetben minél könnyebben találhassák meg új helyüket. Emellett felhívta a figyelmet arra a már sokszor bizonyított tételre, hogy a technológiai változások egyszerre szüntetnek meg régi, és egyszerre teremtenek új foglalkoztatási lehetőségeket – az újak természetesen más jellegűek, ezekre kell felkészülni. Megemlítette az Észtországban is jól működő megosztáson alapuló új vállalkozásokat, de hozott egy példát arra, hogy egy Észtországban élő, de egyébként dél-afrikai kézműves az új digitális lehetőségeket kihasználva korábban elképzelhetetlen globális piacot teremtett magának.

És a végére hagyta az atombombát. Ha a digitális társadalmak kora jő – és az elnök szilárdan meg van győződve, hogy így fog történni –, akkor kénytelenek vagyunk azzal szembenézni, hogy a jelenleg használatos kormányzati modellek – pl. a társadalombiztosítás jelenlegi rendszere – fenntartható-e, használható-e még az új körülmények között, vagy inkább itt is radikális újragondolásra van szükség. Ha eltűnik, felszámolódik a korábbi gazdasági modell, vajon az arra épülő társadalombiztosítás és adórendszer fenntartható-e? Az élethosszig tartó munkavállalás eltűnőben van, sokkal inkább az időben és térben részekre tört, alkalmazkodóképes, sok tényező által befolyásolt, folyamatos dinamizmusban létező munka nyer teret – emellett a foglalkoztatás, a munkavégzés és a vállalkozás is egyre inkább áthágja a határokat, nemzetközibbé válik. Erre a helyzetre jelenleg nem vagyunk még felkészülve, mondta az elnök, számtalan kétség és kérdés merül fel, melyeket megoldani a jelen vezetőinek feladata, akiknek le kell számolniuk a régi beidegződésekkel – már ha felelős vezetőknek tekintik magukat.

Copyright © 2000-2019 PROHARDVER Informatikai Kft.