Hirdetés

2018. szeptember 21., péntek

Gyorskeresés

Útvonal

Hírek » Mérleg rovat

Az EP-ben leszavazták az új szerzői jogi irányelv kritikus részeit

  • (f)
  • (p)
Írta: | | Forrás: IT café | Frissítve:

Szinte biztosnak látszott, hogy a szigorítások átmennek, ám mégse így történt.

Az Electronic Frontier Foundation nemrég jelezte Twitter-fiókjában, hogy az Európai Parlament képviselői 318-278 arányban elutasították az új szerzői jogi irányelv sokat vitatott 11. és 13. cikkét.

Amint újabb információkhoz jutunk, bővítjük híradásunkat.

EFF
[+]

Frissítés

Egyrészt emeljük ki, hogy még nincs vége a történetnek: újabb jogi birkózás kezdődik, és az Európai Parlament szeptemberben újra szavazni fog egy akkorra elkészülő szövegről.

De.

Mint korábban többször is beszámoltunk róla, az új irányelvről szóló törvényalkotási folyamat már két éve zajlik, nem egyszer nagy viharokat kavarva. Az irányelv nagyobb részével konszenzusosan egyetértenek az iparági szereplők, viszont a fent említett két pont szinte kibékíthetetlen ellentétet hozott létre, mivel a két fő oldal ellentétes módon értelmezi ezeket.

Ám miről is van szó? Ismételjük át – bár a szöveg olyan, hogy határozottan semmiképp sem lehet állást foglalni, csak ismertetni az álláspontokat.

Az irányelv 11. cikke „Linkadó” szabályozásként terjedt el a kritikusok körében. Ennek alapja az, hogy a szöveget lehet úgy is értelmezni, hogy a sajtótermékek kiemelt védettséget kapnak, ugyanis sem manuálisan, sem automatizáltan nem lehet még előzetest, fejlécet, bélyegképet sem közölni, ilyen linket adni a tartalomtulajdonos engedélye nélkül. Vagyis: többek között a hírgyűjtő oldalaknak (aki általában címet és egy-két mondatos részletet kínálnak linkként) licencmegállapodást kell kötniük minden szemlézett oldallal. De a közösségi oldalakon, pl. a Facebookon sem lehet majd a jelenlegi gyakorlat szerint bélyegképes és pár soros linket engedély nélkül megosztani. Ez a védelem ráadásul húsz évig lenne érvényben.

A másik eset a 13. cikk: „Védett tartalmaknak a felhasználók által feltöltött nagyszámú művet és egyéb teljesítményt tároló és hozzáférhetővé tevő, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatók általi használata).” Ezt az ellenzők úgy értelmezik, hogy minden olyan weboldalnak, ahol a felhasználók bármilyen formában „nagyszámú” tartalmat tudnak feltölteni, az üzemeltetőnek előzetesen kell szűrnie ezeket a tartalmakat, hogy vannak-e benne a szerzői jogot megsértő elemek.

És mit mond a másik oldal?

A probléma súlyossága miatt nagy figyelem irányult a mai szavazásra. Ezért nem meglepő, hogy a magyar jogvédő egyesület, az Artisjus közzétett egy szöveget, melyben szándékuk szerint a félreértések tisztázását kívánták elvégezni. Ezt csak teljes egészében érdemes elolvasni, de kedvcsinálónak készítettünk egy kivonatot, mely a hat pontba foglalt, a szerintük tévhiteket cáfoló érvek magját tartalmazza (mindenkinek ajánljuk az eredeti szöveg elolvasását):

  • A 13. cikk cenzúrázni fogja az egész internetet: Nem az a célja a szabálynak, hogy innentől szűrve legyen minden online elérhető videó vagy zene, hanem az, hogy az ott nézett, osztott, hallgatott tartalom eredeti tulajdonosainak érdekei is megjelenjenek végre a képletben. A kulcsszó az együttműködés – az alkotók és a szolgáltatók között.
  • Korlátozásokkal tudjuk majd használni az internetet: a felhasználókra nézve semmilyen korlátozást vagy kötelezettséget nem vezetne be az új szabályozás, kizárólag a platformszolgáltatásokat és a tartalom jogtulajdonosait érintik majd a változások
  • A blogoldalak, a nyílt forráskódú szolgáltatások és a Wikipédia-típusú weboldalak jövője veszélybe kerül: a 13. cikk a szolgáltatások egy meghatározott körét érinti, különösen azokat, amelyek profitszerzési céllal tárolnak és tesznek elérhetővé jogvédett tartalmat. A non-profit jelleggel működő oldalak és az olyan szolgáltatások (pl. blogok), ahol a jogvédett tartalmak jelenléte másodlagos, nem szerepelnek az engedélykérésre (jogosításra) kötelezett szolgáltatások között. Az online enciklopédiákat és a nyílt forráskódú szolgáltatásokat külön nevesítik, mint engedély beszerzésére nem kötelezett szolgáltatásokat
  • A 13. cikk megöli a kreativitást és korlátozza a művészeket is: valójában éppen az ellenkezője igaz: míg a jelenlegi szabályozás értelmében a felhasználók által készített tartalomhoz elvileg magának a felhasználónak kellene beszereznie az engedélyeket, mostantól ez a felelősség nem őt fogja terhelni, hanem a szolgáltatót.
  • A mémek mostantól illegálisak lesznek”: a paródiák vagy mémek (akár csak eddig), ezután is a szerzői jogi kivételek közé tartoznak az EU-s irányelv szerint
  • a változás túl sok extra költséget ró a kisebb internetes vállalkozásokra: a rendelet értelmében a vállalkozásoknak a méretükkel arányosan kell vállalniuk plusz terheket, azaz egy kisebb startuptól nem várnak olyan szintű intézkedéseket, mint a YouTube-tól

Ugyanakkor az Artisjus felkészült arra a korábban kevéssé valószínűsíthető helyzetre is, hogy az EP mégsem fogadja el az új irányelvet, így a szavazás után kevesebb mint egy órával adtak ki egy közleményt, ezt szó szerint közöljük:

Július 5-én, csütörtökön szavazott az Európai Parlement az évek óta vitatott szerzői jogi irányelvről. Dacára annak, hogy két évnyi egyeztetés után az illetékes jogi szakbizottság és 39 ezer európai, köztük 900 magyar művész egyhangúan támogatta a benyújtott javaslatot, a parlament elutasította azt. Az európai szerzők közös szervezete és a hazai Artisjus Egyesület is csalódottságát fejezte ki az ügy kapcsán.

„Ellenkező eredmény esetén jelentős lépést tehettünk volna afelé, hogy a YouTube-hoz hasonló profitorientált tartalomszolgáltatók tisztességesen fizessenek a náluk elérhető tartalmak alkotóinak” – mondta el a hír kapcsán dr. Tóth Péter Benjamin, az Artisjus Szerzői Jogvédő Iroda Üzleti transzformációs igazgatója. „A 13. cikk szabályozásának nem a tartalmak szűrése lett volna a lényege, hanem az, hogy a kötelezettségek egyenlően terheljék a platformszolgáltatókat (pl. a YouTube-ot) és a már most is jogdíjat fizető, jogszerűen működő streamingszolgáltatókat (pl. a Spotify-t vagy a Netflixet). Ezek a szolgáltatók ugyanis ugyanazért a közönségért versenyeznek, de nagyon eltérő feltételek mellett”.

„Az Európai Parlament többsége ma nem élt a lehetőséggel, hogy tegyen a digitális piac tisztességtelen működése ellen” – fogalmazott a GESAC, az európai alkotók szervezetének elnöke. A GESAC Európa döntéshozóinak címzett nyílt levelét eddig 39 455 művész írta alá. A petíció magyar támogatói között van például Palya Bea, Geszti Péter és Malek Miklós is. „Ez a szavazás nem a szólásszabadságról szólt, hanem arról, hogy a szerzői jogi szabályozást végre a 21. század szokásaihoz szabjuk és a művészek tisztességes bevételhez juthassanak. Az EU illetékes intézményei, szakbizottságai, ügynökségei jelentik a garanciát arra, hogy a szavazásra bocsájtott javaslat szakmailag megalapozott és szükséges. Mégis, az internetes óriáscégek manipulatív lobbija most erősebbnek bizonyult. Meggyőződésünk, hogy az Európai Parlament végül majd amellett teszi le a voksát, ami az EU versenyképességét, gazdaságát és alapvető értékeit erősíti”. A GESAC és vele együtt az Artisjus is mindaddig folytatni fogja a küzdelmet a szerzők jogaiért, míg a leendő szabályozás nem tükrözi az alkotók érdekeit is.

Copyright © 2000-2018 PROHARDVER Informatikai Kft.