Hirdetés

Magyarországon még robbanás előtt áll a megosztáson alapuló gazdaság

A fogalmak és a szolgáltatások egyre szélesebb körben ismertek, különösen sikeresek a magyar vállalkozások, de a várható áttörés még nem következett be.

Bár a közösségi/megosztáson alapuló gazdaság fogalmához az elmúlt években sem kerültünk sokkal közelebb, maga a gazdasági modell egyre nagyobb teret nyer, nemcsak nemzetközi szinten, de Magyarországon is. A hazai internetezők valamivel több, mint harmada hallott a közösségi/megosztáson alapuló gazdaság fogalmáról, és minden ötödik internethasználó részese is annak – derült ki az eNET 2016. novemberi online kérdőíves kutatásából.

Közösségi gazdaság – már nemcsak a spájzban vannak

Az eNET két évvel ezelőtti, első sharing economy kutatása még a közösségi gazdaság korai szakaszát detektálta. Az elmúlt két évben a közösségi gazdaság legnagyobb szereplői megerősödtek, a piaci jelenlétük által felvetett kérdéseket a hagyományos konkurensek és az állami szabályozás sem tudja megkerülni. Nyáron, kétéves működés után kivonult Magyarországról az Uber, ugyanakkor az általa hagyott piaci résbe azonnal benyomultak az új szolgáltatók, szolgáltatások. A másik nagy sharing economy szereplő, az Airbnb 2015-ben, a vendégéjszakák számát tekintve itthon megszerezte a szálláspiac ötödét – a BDO adatai szerint. A közösségi gazdaság formáit ma már nem lehet figyelmen kívül hagyni – de hogyan viszonyulnak ehhez a magyarországi internetezők?

Megosztó vélemények

A hazai felnőtt netezők egyharmada hallott már a közösségi gazdaság/megosztáson alapuló gazdaság/sharing economy fogalmáról, amelyet elsősorban a közös tulajdonláshoz, használathoz kötnek, de markánsan megjelenik a rendszer kölcsönösségen alapuló jellege, a megosztás, a bérlés-csere, illetve a költséghatékonyság dimenziója is.

A sharing economyt pillanatnyilag visszafogott lelkesedés övezi az internetezők világában. Bár izgalmas, új lehetőségnek tartják, valamint olyasminek, ami jó mód környezetünk védelmére (46% ért ezen állításokkal egyet), mégis nagy visszatartó erő a használatban a bizalom megléte vagy hiánya: közel hattized úgy nyilatkozott, hogy nem bízik meg annyira idegen emberekben, hogy a tulajdonát kölcsönadja. Csak a netezők harmada véli úgy, hogy nagyobb értékű vagy kihasználatlan tulajdonainkat jó ötlet kölcsönadni, bérbe adni.

Hazai sikertörténetek: Oszkár, Rukkola, Miutcánk

Hogyha sharing economy, akkor elsősorban autó- és szállásmegosztás. Mindkét terület folyamatosan és markánsan tematizálja a közvéleményt, elsősorban a két nagy szereplő, az Uber és az Airbnb térnyerése kapcsán. Nem csoda, hogy mind ismertségben, mind részvételben az autó- és szállásmegosztás tekinthető a közösségi gazdaság húzóágazatainak. Az internetezők, spontán módon, saját maguktól elsősorban az Ubert, az Airbnbt, a Facebookot és az Oszkár telekocsit nevezték meg, mint olyan weboldalt vagy mobilapplikációt, ami a közösségi/megosztáson alapuló gazdasághoz társítható.

A közösségi autóhasználat az egyik legismertebb sharing economy forma: az internetes oldalon vagy applikáción keresztül szerveződő telekocsi lehetőségről tízből 9, a „közösségi taxiról” tízből nyolc internetező hallott már. A közösségi autóhasználat mellett a szállásmegosztás szolgáltatás mutat magas ismertséget, amennyiben tízből hat internetező tud ilyen lehetőségről. Közösségi finanszírozásról saját bevallása szerint minden ötödik, a közösségi irodákról kicsit több, mint minden tizedik internetező hallott már. Az egyes részterületek ismertsége tehát magas, ugyanakkor ezt az ismertséget pillanatnyilag még Magyarországon csak korlátozottan sikerült használatra váltani a területen működő cégeknek.

Jó példa erre az Uber, mely kétéves hazai működése alatt megtízszerezte az ismertségét (79%-ra), viszont a használóinak aránya egy számjegyű maradt (7%) – való igaz, hogy meglehetősen korlátozott ideje volt arra, hogy résztvevőket verbuváljon magának, miközben mindössze a fővárosban volt elérhető. És míg a hazai szálláspiacnak a vendégéjszakák számát és a forgalmat tekintve egyaránt markáns szereplője az Airbnb, addig egyelőre a hazai internetezők ritkán foglalnak szállást közösségi szállásmegosztó oldalakon keresztül: az Airbnbt 4%, riválisát, a Couchsurfinget 1% használta már.

Érdekes, hogy amíg a nemzetközi piac nagy szereplőit sokan ismerik, de viszonylag kevesen használják, addig a magyar piacnak van egy lassan, de folyamatosan építkező szereplője, ez pedig az Oszkár Telekocsi: a szolgáltatás ismertsége 2014-hez képest megduplázódott, a használók aránya pedig (az internethasználók körében) 5%-ról 8%-ra emelkedett.

eNET
[+]

A hazai sikertörténetek közé tartozik még a rukkola.hu és a miutcank.hu – ezeket az oldalakat az internetezők valamivel több, mint tizede ismeri, és 2-2% használja – az internetes cikkekben, bejegyzésekben vizsgálódva a Rukkola a negyedik leggyakrabban emlegetett szereplője nálunk a megosztott gazdaságnak.

Dinamikusan növekvő részvétel

A hazai internetezők 22%-a vesz részt a sharing economy különböző formáiban, elsősorban a közösségi autóhasználatban – de meg kell itt említenünk a BUBI-t is, melyet a hazai internetezők 2%-a használt már, és további 14% lehetségesnek tartja, hogy használni fogja. A tipikus sharing economyt használó fiatal, fővárosi, magasan képzett vagy még diák. Azzal együtt, hogy főként a fiatalok élnek ezekkel a lehetőségekkel, a szinglik vagy partnerükkel együtt élők terepe. A résztvevők motivációiban elsősorban a jövedelemkiegészítés, a környezet megóvása és a másoknak nyújtott segítség dominálnak.

eNET
[+]

A sharing economy az általa felvetett szabályozási kérdések és a hagyományos gazdasági versenytársak akár gépromboló megmozdulásai ellenére is folyamatosan terjeszkedik, és széles bázisra számíthat: az internetezők több, mint fele hajlik arra, hogy használjon egy „közösségi taxi” szolgáltatást, és ennél is nagyobb az érdeklődés a telekocsi-lehetőség iránt, amit autósként minden második, utasként pedig háromból két internetező elképzelhetőnek tartana a maga számára. A szállásmegosztásban is szívesen részt vennének: tízből négy netező fogadna vendéget, adná kölcsön a lakását, házát internetes oldalon keresztül kölcsönösségi alapon vagy fizetség ellenében. Amikor pedig mi magunk keresünk szállást, realisták vagyunk: inkább olyan szállást választanánk, ahol nem él ott a tulajdonos/ kiadó is, illetve inkább fizetnénk érte, mintsem, hogy ingyen, szívességi alapon vegyük igénybe a lehetőséget.

Mindezek alapján elmondható, hogy a közösségi gazdaság már nemcsak a spájzban van, de ott toporog a nappalinkban és helyet akar foglalni a kocsinkban is – összegeznek a felmérés készítői.

Módszertan

Az eNET 1061 fő, 18 évnél idősebb internetező bevonásával, 2016 novemberében végezte kutatását. A felmérés a Véleményem Van (Veva.hu) online kutatási közösség tagjainak körében készült. Az adatok nem, kor és régió alapján reprezentálják a 18 évnél idősebb hazai internetezők véleményét.

Azóta történt

Előzmények