244 év után megszűnik az offline Encyclopaedia Britannica


A világ egyik legnevesebb és legismertebb lexikonja mérföldkőhöz érkezett: a kiadó bejelentette, hogy a legutóbbi, 2010-es kiadás volt az utolsó nyomtatott változat, a jövőben már csak digitálisan lesz elérhető az Encyclopaedia Britannica.

A digitális, digitalizált szöveges információ térnyerése legérzékenyebben talán épp a lexikonok, tudástárak kiadóit érintette, már jó ideje fontolgatják, többen már be is jelentették, hogy egyrészt gazdaságossági okokból – e kiadványok papíralapú változatainak kiadása nagyon drága, illetve emiatt a boltokban is csillagászati összegekbe kerülnek –, másrészt a hagyományos kiadási metódus korszerűtlensége miatt (a szokásos szerkesztés nem tudja felvenni a versenyt a digitális lehetőségekkel) felhagynak a megszokott hatalmas kötetek előállításával. Az Encyclopaedia Britannica kiadója is erre hivatkozott, amikor egy interjúban elmondta, hogy megérti a nosztalgikus érzéseket, de megváltoztak az idők, a korábban kétévente frissített lexikon által kínált információk elérésére az internet sokkal alkalmasabb, ráadásul a szerkesztők egy online kiadványnál folyamatosan naprakészek lehetnek, sokkal gazdagabb tartalmat kínálhatnak, illetve a multimédia eszközeivel gazdagíthatóak a szócikkek.

Hirdetés

A Wikipediával is lehet versenyezni

A világ legrégebbi folyamatosan megjelenő angol nyelvű enciklopédiáját először 1768-ban adták ki a skóciai Edinburgh-ban. A mai amerikai kiadónak nem fűződik gazdasági érdeke a megjelentetéséhez, mivel a manapság már szuper exkluzívnak mondható sorozat mindössze egy százalékát teszi ki az eladásaiknak, ellenben a korábban elindított fizetős online változat igencsak nyereséges üzlet, a cég bevételeinek 15 százaléka innen származik, a többi a kínált extra szolgáltatások következtében folyik be.

Encyclopaedia Britannica

A Wikipediával mint versenytárssal szembenéző cég ugyanis egy kiterjedt és minőségi oktatási szolgáltatáscsomagot készített az iskolák számára, mely elég népszerű ahhoz, sokan válasszák az előfizetéses modellt. Ez utóbbi szócikkeit számítva is jelentősen meghaladja a papírváltozatot (négymillió kontra 120 ezer), egy DVD-változat 30 dollárba kerül, míg az online lexikonhoz való hozzáférést évi 70 dollárért biztosítják (igaz, akadnak ennél kedvezményesebb konstrukciók is). Az ingyenes Wikipediával állításuk szerint azért képesek állni a versenyt, mivel – a papírkiadással ellentétben – az alkalmazott, felkészült szakembergárda gyorsan képes reagálni a változásokra, hogy friss és minőségi tartalmakat, illetve szolgáltatásokat adhassanak a felhasználóknak.

A 32 kötetes, összesen több mint 60 kilós 2010-es Encyclopaedia Britannica a szokásos lenyűgöző mérteket hozta, és 1400 dollárba került – ezt persze a vevők többsége, ahogy korábban is, részletekben fizeti ki. Manapság jellemzően csak intézmények, hivatalok vásárolják, jórészt hagyománytiszteletből és dísztárgyként – a legutóbbi kiadást 12 ezer példányban nyomták ki, és ebből 4 ezer még mindig raktáron van. (A drámai változást jól mutatja, hogy a több ezer neves közreműködővel készített lexikont 1990-ben egyedül az Egyesült Államokban még 120 ezer példányban adták el.)

Az egyébként nagyon valószínű, hogy – a hagyományos könyvek egy részéhez hasonlatosan – az Encyclopaedia Britannica papíralapú kiadása sem tűnik el teljesen: egyrészt egyre drágábban lehet majd hozzájutni a régi példányokhoz, másrészt pedig az exkluzív igények kielégítésére bizonyosan megjelenik majd újra egy kis példányszámú, talán számozott kiadás is.

Hirdetés

  • Kapcsolódó cégek:

Azóta történt

Előzmények