„Jelenleg egyetlen játékot sem fejlesztünk Wii U-ra” – forgatta meg a kést a mostanában tanácstalannak tűnő és veszteséges Nindendóban Jeff Brown, az Electronic Arts szóvivője. A Kotakunak adott interjúban ugyan nem zárta ki, hogy a kiadó a jövőben visszatér a konzolhoz, de ha az eladások az eddigi ütemben folytatódnak, nem valószínű, hogy ez megtörténik.
Az EA mostani lépése hatalmas érvágás lehet a Nintendónak. Az első Wii-vel sikert sikerre halmozó japán gyártó a Wii U-val csak szenved, az őszi rajt óta alig több mint 3,5 milliót adtak el az új konzolból, a várva-várt húzócímek egyre késnek, a vállalat pedig sorban második évét zárta tetemes üzemi veszteséggel. Mindennek ellenére a cég vezetőinek eddigi nyilatkozatai alapján úgy tűnik, hogy egyelőre nincs épkézláb B-terv, csak ígérgetés – ezzel azonban nem tudják betömni a csalódott és játékhiány miatt háborgó vásárlók száját, és újakat se nagyon fognak vonzani vele.
Ironikus, hogy éppen az Electronic Arts volt a Wii U egyik legnagyobb támogatója még a konzol tényleges megjelenése ellőtt: a 2011-es E3-on maga John Riccitiello, az EA akkori elnök-vezérigazgatója állt ki a színpadra, hogy támogatásáról biztosítsa a Nintendót. „A Nintendo új konzolja kiváló grafikát és új játéklehetőségeket kínál, és nagyon várjuk, hogy az EA játékait az új platformon láthassuk” – mondta akkor a vezető. Aztán a kiadó hónapos csúszásokkal kihozta néhány sikeres multiplatform játéka portját, majd leállt a fejlesztésekkel, és a Dead Space 3-at már csak Xbox 360-ra és PlayStation 3-ra adta ki. Brown szerint az EA az eddig kiadott játékokkal letudta a Nintendónak tett ígéretét.
Most nem segít az újszerű kontroller
Az Electronic Arts döntése nyomán a Nintendónak a jövőben több igen népszerű címről is le kell mondania, a sportjátékok mellett a Battlefield negyedik része sem fog megjelenni a Wii U-ra, és könnyen lehet, hogy ez még csak a kisebbik rossz. Az, hogy a világ egyik legnagyobb játékkiadója hátat fordít a konzolpiac egyik meghatározó szereplőjének, más, eddig hezitáló fejlesztőket és kiadókat is arra sarkallhat, hogy ne öljenek több pénzt és energiát a Wii U-ra való fejlesztésbe. Ha pedig ez a negatív folyamat elindul, a Nintendo hatalmas slamasztikában találhatja magát, ugyanis új asztali konzolt nem fog tudni időben előhúzni (legalábbis eddig semmi hír egy esetleges új modellról), a 3DS pedig nem lesz elég, hogy kihúzza őket a csávából. Tovább nehezíti az amúgy sem könnyű helyzetet, hogy nagyon sok potenciális vásárló vár a Sony és a Microsoft következő konzoljára – a PlayStation 4 és az új, május 21-én bejelentésre kerülő Xbox jóval erősebb, és várhatóan jóval kelendőbb is lesz a Wii U-nál.
A Wii U sikertelenségét több tényező (akár együttes) hatása is okozhatja. Az első Wii 2006-os megjelenésekor zajos sikert aratott a mozgásérzékelős irányítással, és több tízmillió addig még „szűz” alkalmi játékost tudott bevonzani a videojátékok világába. Baráti társaságok, családok hadonásztak a tv előtt, és együtt örültek az újszerű élménynek. Pár évre rá azonban a Sony és a Microsoft is kihozta saját mozgásérzékelős kontrollerjét, az újdonság varázsa pedig elmúlt, és maradt a konkurensekénél sokkal gyengébb hardver, amire csak egyre nagyobb kompromisszumok árán lehetett fejleszteni. Továbbá, már a Wii életciklusa alatt kiderült, hogy a vásárlók döntő többsége az alkalmi játékosok közül került ki – a folyamatosan költő, viszonylag megbízható bevételi forrásnak számító hardcore réteg inkább az Xboxot vagy a PS3-at választotta. A Wii életciklusának első éveiben viszont még sehol nem voltak az okostelefonok és a tabletek, amik most az alkalmi játékok piacát uralják, a Wii U pedig nem hozott akkora újítást, hogy az egyszer már beugratott tízmilliók most újra a zsebükbe nyúljanak. Minek újra több száz dollárt költeni a könnyed kikapcsolódásokért, amikor okostelefonra vagy tabletre fillérekért lehet letölteni egészen kiváló játékokat? Végül pedig, a konzolt eladó húzócímek még most, fél évvel a Wii U megjelenése után is hiányoznak. Így aztán a Nintendo két szék között a földre huppant, a kazuár réteg már nem, a hardcore réteg még nem veszi az új konzolt.
Azok, akik régóta követik figyelemmel a videojáték-piacot, úgy tartják, hogy a Sega utolsó konzoljának, a sokak szerint jobb sorsra érdemes Dreamcastnak a bukásában is komoly szerepet játszott az EA. A kiadó 1999-ben döntött úgy, hogy a Sega platfomjára nem adja ki már akkor is hatalmas népszerűségnek örvendő sportjátékait.
A következő hónapokban kiderül, hogy az Amerika Legrosszabb Vállalata címet sorozatban másodszor elnyerő EA mostani lépése mekkora hatással lesz a Wii U ingatag helyzetére.
