Csökken az ügyintézési határidő, a hatóságokat mulasztás esetén illeték- és díj-visszafizetési kötelezettség terheli, és általánossá válik az egyablakos ügyintézés, ha a parlament elfogadja a közigazgatási eljárás átfogó módosítását célzó törvényjavaslatot – közölte Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter a pénteki kormányszóvivői tájékoztatón. „A parlament előtt fekvő javaslat célja, hogy az állam működése kiszámíthatóbb, felelősségteljesebb legyen, csökkenjenek az adminisztratív terhek, gyorsabbak és olcsóbbak legyenek a hatósági eljárások. Ennek legfőbb eszköze pedig az informatika, az elektronikus ügyintézés és kapcsolattartás – mondta Draskovics Tibor.
A tervezet (a 2004. évi CXL. számú, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény módosításáról) figyelembe venné a modern kor felgyorsult tempóját, s azt feltételezi, hogy az informatika segítségével a jelenlegi 30 napos általános ügyintézési határidő a törvénymódosítás elfogadása esetén 22 munkanapra csökkenthető, majd 2011-től 20-ra, 2014-től pedig 15-re. Hogy mindez teljesülhessen, annak nélkülözhetetlen feltétele az informatikai fejlesztés, ezért a hatóságokat a javaslat elektronikus kapcsolattartásra kötelezné 2011-től. Az előterjesztés tartalmazza, hogy az ügyfelektől személyes megjelenést csak akkor követelhetne meg a hatóság, ha a tényállás másként nem tisztázható. Az ügyféltől nem kérhetnének olyan adatot vagy igazolást, amely nyilvános, vagy amelynek szerepelnie kell a bíróság, illetve a Magyar Országos Közjegyzői Kamara nyilvántartásában.
A másik fontos költség-, idő- és idegrendszer-kímélő eszköz az egyablakos ügyintézés lenne, vagyis hogy ha egy adott ügyünkben több hivatallal is dolgunk van, akkor ne kelljen végigjárni a szokásos kálváriát, hanem egyszerre lehessen mindent elintézni, s a hatóságok közötti kapcsolattartást gyorsabb legyen, illetve ne terheljék ezt rá az állampolgárokra. Ennek érdekében lenne 2011-től kötelező a hatóságok között az elektronikus kapcsolattartás, sőt, az adatvédelmi szabályok betartásával egymás adatbázisaiba is közvetlenül betekinthetnek az egyes szervek. Így például az erkölcsi bizonyítványt nem az ügyfélnek, de nem is az azt kiállító hatóságnak kell beszereznie, hanem annak a hatóságnak, ahol arra szükség van – ezzel kiváltható lenne a hatóságok közti levelezgetés.
A javaslat azt is tartalmazza, hogy a hatóság a különböző eljárásokat, illetve döntéseket egy eljárásba és egy döntésbe foglalhatja, ha erre lehetőséget lát, mivel ez is egyszerűbbé, gyorsabbá tenné az eljárásokat.
Az eszközök megvannak, csak használni kellene őket
A sokat vitatott digitális aláírásról Draskovics Tibor úgy vélekedett, hogy meglehetősen költséges, az ügyek többségénél szükségtelen, helyette megfelelő az ügyfélkapu, amely azonosítja az ügyfelet. A cél az, hogy az állampolgároknak legyen e-mail címük és biztonságos tárhelyük, ahová a közigazgatási hatósági eljárásokkal kapcsolatos dokumentumok továbbíthatóak.
A megvalósításról azt mondta a miniszter, hogy az elektronikus kapcsolattartáshoz szükséges központi rendszer működik, csupán szoftverfejlesztésre van szükség, melynek forrása az Új Magyarország Fejlesztési Tervben biztosított. Azok a hatóságok, amelyeknek szükségük van fejlesztésre, megkapják a szükséges forrásokat. Ugyanakkor az ügyfelek oldalán a magánemberek számára nem lesz kötelező az elektronikus ügyintézési forma.
Ez utóbbival kapcsolatban Draskovics Tibor egy meglepő (kérdés, mennyire komolyan veendő… – a szerk.) kijelentést is tett: a miniszter szerint a hatóságok szigorúbb ellenőrzésére is szükség van, ezért ha az egyes hivatalok nem tartják be a határidőket, akkor illeték-, illetve eljárásdíj-visszafizetés jár az ügyfélnek, továbbá fegyelmi eljárás vár a hatóság mulasztó dolgozójára: „Az államnak felelősséget kell vállalnia az adófizetőknek nyújtott szolgáltatás minőségéért” – hangsúlyozta a miniszter.
