E-közigazgatásban nem állunk rosszul

A magyar felnőtt lakosság változatlanul jelentős része érdeklődik az e-közigazgatási szolgáltatások iránt, hiszen minden negyedik internethasználó kapcsolatba lép valamilyen közszolgáltatást nyújtó szervvel online módon. Ez a mutatószám európai összehasonlításban is megállja a helyét, a 27 tagállam átlagában ugyanis ez az arány 28 százalék – derül ki a Budapesti Műszaki Egyetem Információs Társadalom- és Trendkutató Központjának negyedik alkalommal elkészített E-közigazgatás éves jelentéséből.

Az anyag szerint napjainkban körülbelül 130 millió európai állampolgár használja az e-közigazgatási szolgáltatásokat, viszont közel 90 millió olyan felnőtt van, aki heti rendszerességgel internetezik ugyan, de e-közszolgáltatást egyáltalán nem vesz igénybe. Általános problémaként fogalmazódik meg, hogy az e-közigazgatási szolgáltatások számának növekedése és a nyújtott online szolgáltatások szintje nem kielégítő, valamint a hirdetési kampányok sem járultak hozzá a kellő ütemű felhasználói szám növekedéshez. Az alacsony használati mutatók ellenére a kutatók úgy látják, hogy magas azok aránya, akik a jövőben hajlandóak lennének használni az e-szolgáltatásokat, de ehhez leginkább az kell, hogy lehetőség nyíljon a kézzelfogható előnyök közvetlen megtapasztalására.

A jelentés arra is rámutat, hogy a magyarországi információs társadalom fejlődését jelző 52 mutatónak mindössze egynegyedénél haladjuk meg az EU-tagállamok átlagát, e tekintetben még továbbra is a leszakadók között vagyunk. A rangsorok utolsó harmadában foglal helyet hazánk például a vállalkozásoknak nyújtott közszolgáltatások teljes mértékben online elérhetőségében, a vállalkozások e-számlázásában, az online beszerzésekben, a lakossági internetbanki szolgáltatások használatában, pedig a közszolgáltatások működésének színvonala, hatékonysága közvetlen és erős hatással van a reálgazdaság teljesítményére.

A 2008. évi jelentés – amely nyomtatott formában a Piac és Profit novemberi mellékleteként érhető el – kiemelten foglalkozik még a magyarországi e-közigazgatás eseményeivel, eredményeivel, a még mindig mostohán kezelt nyílt forráskódú szoftverekkel és az e-demokráciával, valamint egy felértékelődő területtel, a zöld e-közigazgatás lehetőségeivel.

Azóta történt

Előzmények