A Budapesti Műszaki Egyetem Információs Társadalom- és Trendkutató Központja az idén első alkalommal készítette el E-közigazgatás éves jelentés című tanulmányát, amelynek célja, hogy értékelje, összegezze a közigazgatás modernizációjában kulcsszerepet játszó információs és kommunikációs technológiai eszközök által kiváltott társadalmi, gazdasági hatásokat, áttekintse az elmúlt egy év eredményeit, reflektáljon a hazai e-közigazgatás fejlődésének irányára, dinamikájára.

A jelentés szerint 2005-ben minden korábbinál nyilvánvalóbbá vált, hogy az e-közigazgatás fejlesztése politikai prioritást élvez Európában, ami mögött az a markáns üzenet, elvárás fogalmazódik meg, hogy a közigazgatásnak minden eddiginél jobban kell szolgálnia a versenyképességet és a társadalmi befogadás növelésének folyamatát. Az Európai Unió tagállamaiban, átlagában a közhivatalok szolgáltatásainak 40 százaléka vehető igénybe elektronikus úton, interaktív módon. Ettől az újonnan csatlakozó 15 tagállam átlaga 10 százalékkal alacsonyabb szintű, ami átlagosan két esztendő lemaradást takar.

Hazai helyzetkép

Magyarország nem tűnik ki a környező országok felkészültségi szintjétől, de az egy évvel ezelőtti adathoz viszonyítva hazánk jelentős előrelépést tett a 20 alapvető közszolgáltatás online elérhetősége terén, amely ráadásul nálunk 27 közigazgatási ügyre bővült. 2005 év végén a 27 szolgáltatásból 20 online is elérhető, míg a 2005-ben indult Ügyfélkapun keresztül elérhető űrlapok, formanyomtatványok száma eléri a kétszázat.

Figyelemre méltó az a jelenség is, hogy a magyarországi internetezők csoportján belül elsősorban a középkorúak és az idősebb korosztály érdeklődik az online ügyintézési lehetőségek iránt, viszont e felhasználói réteg aránya még olyan kicsi, hogy kevésbé érvényesül az az állampolgári, felhasználó nyomás, ami kényszerítő erővel hathat a közigazgatás elektronizációja irányába. A társadalmi kényszerek hiányát a tanulmány szerint jól kompenzálta a magyar törvényalkotás, hiszen két olyan jogszabály (az elektronikus információszabadságról és a közigazgatási eljárásról szóló törvény) is született 2005-ben, amelyek előremutató módon fogják kikényszeríteni az elektronikus ügymenetet a közigazgatásban, illetve fokozni fogják a közintézmények átláthatóságát.

A tanulmány szerzői szerint 2006 egyik legfontosabb kérdése az lesz, miként sikerül olyan támogató, az ügyfelek számára a használatot egyszerűbbé, átláthatóbbá tévő elektronikus közszolgáltatásokat beindítani, amelyek révén könnyebben beépülhetnek a köztudatba az információs és kommunikációs technológiai eszközök előnyei. Meglátásuk szerint az e-közigazgatás az információs társadalomnak az a területe lehet Magyarországon, amely miatt az állampolgárok hajlandóak megtanulni az informatikai eszközök használatát.