A májusban Budapesten rendezendő uniós e-egészségügyi konferencia kapcsán írt rövid összefoglalót a nol.hu munkatársa a témával összefüggő európai állapotokról, a fejlesztésekről. Az egészségügy elektronizálása számos előnnyel jár, ám sok még a kérdés, például az adatvédelem és az egységes platform kialakítása számos problémát vetnek fel, emellett a finanszírozás is komoly gond:
„A háborúhoz három dolog kell: pénz, pénz és pénz” – közölte annak idején Montecuccoli olasz hadvezér. Ugyanez a XXI. században, az e-egészségügyre is érvényes. „Egyes vidéki területeken orvos sincs, és az internet is alig terjedt el. Az ottani betegekre ugyanúgy gondolnunk kell, mint az osztályon felüli szolgáltatásokban részesülőkre” – figyelmeztetett Antonyia Parvanova bolgár EP-képviselőnő.
Hiába lehet hosszú távon pénzt megtakarítani az e-egészségügyi megoldásokkal, eleinte sok befektetésre van szükség, márpedig napjaink költségcsökkentési hullámában erre csekély az esély. Az informatikai beruházások mellett az orvosi rendelők és a kórházak személyzetét is tovább kellene képezni, nem is szólva a lakosság tájékoztatásáról. „Az e-egészségügy vagy a távegészségügy kifejezések az emberek többségének semmit sem mondanak. Először meg kell szereznünk a páciensek bizalmát” – hangsúlyozta Nicola Bedlington, az Európai Betegek Fórumának igazgatója. Daniel Forslund, a svéd egészségügyi minisztérium szakértője úgy fogalmazott: „Azzal nem lehet választásokat nyerni, hogy interoperabilitási szabványokról papolunk. Ki kellene végre találni, hogyan beszéljünk az elektronikus egészségügyről.”
A teljes szöveg a nol.hu-n olvasható.
