2017. június 23., péntek

Gyorskeresés

Útvonal

Hírek » Café blog rovat

Várakozási légtér

  • (f)
  • (p)
Írta: | | Forrás: IT café

Dicséretes, hogy az adatvédelemmel foglalkozó hatóság valószínűleg még időben megkezdte a felkészülést a robbanás előtt álló „drónhelyzet” kezelésére, ám ajánlásával kapcsolatban felmerülnek kérdések.

A pilóta nélküli légi járművekkel kapcsolatos szabályozási kérdésekre kereste a választ idén második alkalommal a Nemzeti Közlekedési Hatóság a V4 UAS Nemzetközi Konferencia során. A kérdéskör egyre gyakrabban kerül a jogalkotók és szabályozó hatóságok figyelmének központjába, ennek megfelelően a napokban a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) ajánlást fogalmazott meg a drónokkal megvalósított adatkezelésekről. (Erről vázlatosan ugyancsak ma számolt be az IT café.)

A jövő zenéje már szól

A drónok egyre inkább terjednek Európában és Magyarországon egyaránt, világít rá a NAIH, de ne felejtsük el, hogy már a délszláv válság idején, a taszári bázisra települt RQ-1 Predator drónok is rendszeresen használták a magyar légteret. Nem is akárhogy, a Predator-repüléseket alaposan ismerők egybehangzóan állítják, hogy amikor relatív nagy volt a béke és a nyugalom, a távirányítású megfigyelők a strandok közelében végeztek alapos vizsgálatokat. Ennek ellenére a NAIH úgy döntött, nem kíván katonai célú drónhasználattal kapcsolatban konkrét megállapításokat tenni. Pedig problémát okozni ezek is tudnak. Hát még ha sokan lesznek! Már elindultak az első, drónokkal házhoz szállító cégek, persze egyelőre nem itthon.

Visszatérve a hivatásos repkedő őrszemekhez: a Magyar Légierő jelenleg 9 Skylark-I-LE tulajdonosa, ebből 6-ot biztosan a MH5/24. Bornemissza Gergely felderítő zászlóalj kapott még 2010-ben. Ezek maximum 6,5 kg-os súlyig képesek felszállni, viszont miután kilőtték őket a csúzliszerű indítóval, 20-40 csomós utazási sebességre képesek. A felhasználási módtól függően CCD vagy FLIR kamerával felszerelt UAV (Unmanned Aerial Vehicle – pilóta nélküli légi jármű) 3 órán keresztül képes a levegőben maradni, miközben 10-15 km-es hatótávján belül élőben közvetíti is a képet.

Vannak hazai érintettségű fejlesztések is ezen a területen, belföldi alkalmazásukról azonban nincsenek részletes információk, ez persze nem zárja ki azt, hogy ne lennének használatban.

De hát mi a drón egyáltalán?

A vaskos, 23 oldalas anyagból nem derül ki egyértelműen, mi tartozik az ajánlás tárgykörébe. Ez valóban nem egyszerű kérdés. Bár számos tanulmány próbált válaszokat találni, egységes, központilag elfogadott nézet nem alakult még ki. Ennél eggyel fájóbb, hogy a NAIH egyenlőségjelet tesz a hagyományos RC (Radio Controlled) használat és az adatrögzítésre képes, így ténylegesen adatvédelmi kérdéseket felvető drónhasználat közé. Ezek után már éppen csak kicsit kétségbeejtő, hogy az állásfoglalásban lábjegyzetben hivatkozott definíció szerint „a drón a repülést önállóan, emberi beavatkozás nélkül végzi”, általában távirányítással. Ezek alapján az összes R/C helikopter is drón. Sem a kanadai ICAO definíciójából tett idézet, sem a Wikipedia szócikkének pár mondata nem oldja fel a kételyt, bár az ajánlást tovább böngészve ezzel szembemenő megállapítások is helyet kapnak:

„Megállapítható, hogy a sport- és modellrepülőktől, légballonoktól és egyéb repülő eszközöktől, azokra potenciálisan rögzíthető képfelvevőkhöz képest a drónok funkciói és tulajdonságai nagymértékben eltérnek, amely miatt kijelenthető, hogy a drón technológia minőségében újat hoz a régebbi technológiákhoz képest. A drón által megvalósított adatkezelés ezeken felül teljesen automata rendszerben történik, így menet közben nehéz, vagy lehetetlen változtatni rajta.”

Fentiek alapján egyáltalán nem egyértelmű, hogy pontosan mi is az ajánlás „drónképe” és tényleges tárgya. Ez pedig alapvető fontosságú, hiszen a pontos jogi szabályozás kialakításához elengedhetetlen lenne a pontos kritériumok meghatározása is. Ez a hiányosság erősen emlékeztet a „magánszemélyek által a saját gépjárművekbe szerelt kamerák használatának jogszerűségéről” című anyagban híressé vált pongyola fogalmazásra: „a saját személyes célok nem indokolhatják a kimagaslóan jó minőségű, folytonos mozgást rögzítő felvételek készítését”. Bár ez itt, a drónokkal kapcsolatban nem merült fel.

A NAIH ajánlása többször hangsúlyozza a korábban tapasztaltaktól eltérő problémakört. „Az eszköz képes arra, hogy válogatás nélkül gyűjtsön adatokat mindenről, ami a látókörébe kerül, amely látókör az eddigi hasonló technológiák használati tapasztalataival összevetve szokatlanul széles és igen gyorsan változtatható. A drón, ha nincs rá irányadó szabályozás követhetetlen és kikerülhetetlen (szemben egy helikopterre szerelt kamerával, vagy egy fix vagyonvédelmi kamerarendszerrel), képes arra, hogy mozgó személyeket, tárgyakat kövessen, anélkül, hogy erre az érintettek felfigyelnének.”

Korlátozások

A felhasználási módok tekintetében a NAIH megkülönbözteti a katonai, az állami, a kereskedelmi és magáncélú felhasználókat. A katonai területre ajánlást nem fogalmaz meg, míg a többiekre nézve általános kívánalmakat rögzít.

Az adatgyűjtéssel (kép, hang) összefüggésben megjegyzi, hogy „személyes adatot drónnal akár köz-, akár magáncélból csak célhoz kötötten és csak meghatározott időpontra, földrajzi területre és személyi körre kiterjedően lehessen gyűjteni és kezelni. Az adatgyűjtésnek és kezelésnek meg kell felelni az arányosság kívánalmának is, és szem előtt kell tartani, hogy csak a céllal arányos adatkezelés engedhető meg. Így a drónokkal megvalósuló adatkezelés esetében is érvényesíteni kell azt az igényt, hogy az adatkezelés törvényes jogalapból, meghatározott eljárás keretében, meghatározott személyekkel kapcsolatosan, vagy azok érdekében menjen végbe és ne készletező módon, nagy tömegekre kiterjedően, általános jelleggel.”

A kérdéskört nem lehet a jelenleg hatályos jogszabályi keretekkel rendezni, erre még az Info tv. sem alkalmas – és talán alkalmassá sem tehető a NAIH szerint –, így önálló dróntörvény megalkotását szorgalmazzák, melyhez általános iránymutatásként rögzítik, hogy nélkülözhetetlennek látszik egy engedélyezési eljárás, amely „magánszféra-védelmi és adatvédelmi hatásvizsgálatot” foglalna magában többek között. Megjegyzi továbbá, hogy az ilyen (adatvédelmi szempontból történő) engedélyezési eljárás lefolytatására a Légügyi Hatóság tűnik a legalkalmasabbnak.

Elengedhetetlen volna az előzetes engedélyezés és utólagos visszakövethetőség, derül ki az ajánlásból. A NAIH szerint ki kéne jelölni olyan területeket, amelyeken a civil drónok repülhetnek, illetve olyan tiltott területeket, ahova semmilyen esetre sem mehetnének be. Ilyenre jelenleg is van példa egyébként, a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 6.§ (5) cikkely foglalkozik a kérdéssel. Ilyenek (kizártak) jelenleg is vannak: LH-P1 Paks, LH-P2 Csillebérc. A NAIH emellett a magánlevegőt is félti: a birtokvédelem tárgykörében egy esetleges jogtalan „berepülés” birtokháborításnak minősülhet, amely ellen igazgatási úton (a jegyzőtől és/vagy bíróságtól) lehet jogorvoslatot kérni.

A NAIH ezt követően általános jelleggel ajánlásokat fogalmaz meg az állami és a kereskedelmi felhasználókon túlmenően a magánfelhasználók számára is. Mint kiemeli: a drónok nem megfelelő használata könnyen bűncselekményt, szabálysértést (Btk. 219.§, Szabs.tv. 166.§, Btk. 222.§) valósíthat meg, amely esetében a drón csak elkövetési eszköz, a felelősség a használóját, irányítóját terheli), hasonlatosan egyébként a konyhakés „esetéhez” (Btk. 160.§). Érdekes módon rögzíti továbbá, hogy a drón (magáncélra) nem használható olyan tevékenységre, amely állami feladat (pl.: közbiztonság, bűncselekmény üldözése, katasztrófa elhárítása, tűzoltás stb.) körébe tartozik.

Az ajánlás kapcsán jellemző, hogy a NAIH kész arra, hogy az Info tv. hatályának kiterjesztése esetén részletes ajánlást készítsen az Info tv. egyes rendelkezései javasolt gyakorlásának egyes kérdéseiről, ami érdekes viszonyrendszert sejtet az ajánlás mögött: a NAIH, noha megtehette volna, hogy a véleményével konkrét irányt adjon a szabályozásnak, mégis azt rögzíti, hogy az Info tv. jogalkotó általi megváltoztatása esetén tud konkrét ajánlásokat megfogalmazni. Kétségtelen, hogy a drónokra vonatkozó szabályozó mechanizmusok hiánya alapvetően befolyásolja az adatvédelmi kérdések megítélését is. A jogterületet ma még ugyanis jelentős részben erkölcsi normák és jogszabálynak nem minősülő egyéb szabályozók rendezik, azonban ez a helyzet a jövőre nézve már nem lesz tartható a technológia további terjedésével. Ezen normák alapján (erkölcsi és jogi normákat is figyelembe véve) egyébként például ilyen felvételek létre sem jöhettek volna.

Copyright © 2000-2017 PROHARDVER Informatikai Kft.