Holnap lesz 25 éves az első magyar internetcím

Az 1980-as években szinte csak tudományos célokra tartották fent a világhálót, az első bejegyzett internetes cím (domén) birtokosa a Massachusetts Institute of Technology (MIT) égisze alatt működő számítógépes munkaállomásokat gyártó cég, a Symbolics volt. Az azóta csődbe ment vállalat symbolics.com internetes címét 1985. március 15-én jegyezték be. Ezt követően gombamód kezdtek el szaporodni bejegyzések; szinte az összes jelentős IT szereplő gyorsan reagált, így például a Xerox, az IBM és a Siemens is előkelő helyeket foglalnak el a világ első 100 doménnevét tartalmazó listáján. A Microsoft kicsit kivárt, a microsoft.com-ot 1991. május 5-én tették hivatalossá. Annak idején egy domén birtoklása nem jelentett akkora gazdasági előnyt, mint napjainkban – de persze, aki előre gondolkodott, az rengeteg pénzt kaszálhatott egy jó érzékkel bejegyeztetett címmel; a sex.com 2010-ben 11,5 millió dolláros rekordáron talált új gazdára.

Doménforradalom

A world.std.com indította el a világ első, előfizethető, használat alatt jellegzetes hangkísérettel működő betárcsázós internetszolgáltatását. Két évvel később könyvében Jean Armour Polly megalkotta az azóta mindennapossá vált „szörfözni az interneten” kifejezést. A World Wide Web atyja, Tim Berners Lee volt, ő „találta fel” a hyperlink alapú, http/IP alapú böngészést, így a világ első weboldala az általa működtetett info.cern oldal lett (ezt névmódosítással tiszteletből megtartották eredeti állapotában). Az internet indulásakor 7 domén névvégződést alkottak, így könnyebben átláthatóvá vált, hogy az adott címen működő vállalat vagy szervezet mely ágazatban érdekelt. A kormányzati szektor a gov, az oktatás az edu, a kereskedelem a com, a katonai a mil, a non-profit szervezetek az org, az internetes szolgáltatások és vállalkozások a net, illetve az Egyesült Államokon kívülről származó tartalmak számára .int végződéseket szánták. Azóta már minden ország saját végződést kapott.

Az első magyar

Hat évvel a világháló első bejegyzett domain neve után, 1991. október 15-én hajnali 2 órakor „megszületett” Magyarország első hu-ra végződő internetes címe, az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézet weboldala, a sztaki.hu (az Internet Archive adatbázisában a legkorábbi megtalálható verzió 1997. december 11.). Ezek után nem sokkal jött el a hazai internet elindulásának pillanata a SZTAKI és a bécsi műegyetem között az azóta történelmivé vált 192.84.225.1 IP-címről. Bár az első bejegyzett cím a sztaki.hu, azonban az első igazi, megtekinthető magyar honlap a bme.hu volt 1993-ban. 1996 elején pedig megindult a fejlődés, ekkor már év elején 400, áprilisban pedig több mint 500 domain név üzemelt hazánkban. Ma 700 000 .hu webcím van bejegyezve. Naponta átlagosan 350 új .hu azonosítót vesznek nyilvántartásba.

Az első internetes cím, amely nem egy állami intézmény nevéhez köthető, hanem befektetési célból jött létre, a zene.hu volt. Sokan emlékezhetnek még az első magyar keresőre is, a Heuréka.hu-ra, amely 1997-ben jelent meg (szintén az Internet Archive-ból). A magyar törvénykezés 2002 óta ismeri el az internetes levéltitkot és bűncselekménnyé vált a számítógépes rendszerekbe való illetéktelen behatolás.

Mialatt ezt a cikket olvassa, közel 12 ezer új honlap született vagy vált köddé. Kutatások alapján kiderült, hogy 1994-ben kevesebb, mint 3000 website működött, manapság viszont ez a szám meghaladja az 1 milliárdot. Egy 2013-as Nielsen felmérés szerint egy átlagos felhasználó havonta 96 különböző honlapot látogat meg a világhálón. Az internet elterjedését jól mutatja a Google előretörése, mely 1999 augusztusában naponta 3 millió keresést dolgozott fel, ez a szám a kétezres évekre 18 millióra, napjainkban pedig közel 4 milliárdra nőtt naponta. Ez másodpercenként 40 ezer keresést jelent.

Hirdetés

Azóta történt

  • Alapértelmezetté teszi a lejárt domainek hosszabbítását a DotRoll

    Az emberek gyakran elfelejtik rendezni a webcímeik sorsát, ezért a cég előzékenyen magától kiállítja a díjbekérőt két héttel a lejárat előtt.

  • 1987. július 11.

    Elhunyt Hatvany József fizikus, mérnök, aki a cambridge-i egyetemen végzett. 1947-ben hazatért, 1952 és 1956 között koholt vádak alapján bebörtönözték. 1965-től a SZTAKI-ban a gépipari automatizálás kérdéseivel foglalkozott. Nevéhez fűződik a grafikus megjelenítő, és a bonyolult felületek önműködő kialakítására alkalmas, több dimenzióban mozgó szerszámgépvezérlés megvalósítása. Úttörő részt vállalt a geometriai modellezés és a számítógépes grafika hazai eszközeinek kidolgozásában.

Előzmények