Több mint kétmillió kötettel indul a digitális közkönyvtár

Több mint kétmillió kötetes kezdő állománnyal indulhat az Egyesült Államok digitális közkönyvtára – jelentették be a múlt héten. Robert Darnton, a Harvard egyetemi könyvtárának igazgatója egy előadásában számolt be arról, hogy a 2010 októberében megálmodott Digital Public Library of America (DPLA) koncepció az elkövetkező egy évben megvalósulhat, és jövő áprilistól legalább ennyi, nem jogvédett munkához biztosít majd szabad hozzáférést.

Hirdetés

A Sloan Alapítvány és Arcadia Fund által finanszírozott projekt célja, hogy az amerikai kulturális örökség ingyenesen elérhetővé váljon mind az Egyesült Államok állampolgárai, mind a világ többé része számára. Mint ígérte, a nonprofit DPLA gyűjteményében olyan különleges kollekciók darabjai is megtalálhatók lesznek majd, melyek digitális formában máshol, például a Google Könyvek (Books) keretein belül nem elérhetők.

A DPLA jelenleg ugyanazoknak a szerzői jogi kérdéseknek a megoldásán dolgozik, amelyekbe korábban a Google is ütközött. Az internetes keresőt üzemeltető cég a Google Books keretében több millió könyvet tervezett bedigitalizálni úgy, hogy ezek felhasználásához az engedélyt csak utólag kért volna, ami a kiadói ipar felháborodását váltotta ki.

„A Google Books alapvetően egy remek ötlet volt. A varázslatos technológiájával, erőforrásaival és energiájával a Google a világ legnagyobb digitális tudományos könyvtárának létrehozását tűzte ki célul” – mondta Darnton. Végül azonban elbuktak, amikor szétválasztották a közkincsnek számító munkákat és a szerzői jogvédelem alá eső könyveket. A legfontosabb tanulság a keresőóriás „kudarcában”, hogy egy ilyen hatalmas digitális könyvtár létrehozásánál a közjót kell szem előtt tartani, tette hozzá a professzor.

Darnton az előadásán hangsúlyozta, hogy ők nem csupán a már közkincsnek számító köteteket akarják szabadon hozzáférhetővé tenni, miközben a könyvkiadók jogos érdekeit is tiszteletben tartják. A könyvtárigazgató egy lehetséges megoldásként mutatta be a késleltetett hozzáférhetővé tételt: minden frissen kiadott könyv esetében meg kell határozni egy öt-tíz éves időkeretet, aminek lejártáig nem lehet a rendszerben publikálni. A könyvek zöme ugyanis, magyarázta, néhány hétig kelendő csak igazán, néhány év múlva pedig már nem keresik őket. A hosszan népszerű munkák, kézikönyvek esetében lehetne kivételes megállapodásokat kötni arról, hogy ezek nem kerülnek fel a digitális könyvtárba – tette hozzá.

  • Kapcsolódó cégek:

Előzmények