Jön a chipbuborék és a 100 milliárd dolláros Intel-gyár

A TSMC és a Samsung nagy bővítései mellett az Intel is hatalmas gyárakat épít, az elemzők közül néhányan már látják a chipbuborék dagadását.

Az Intel múlt pénteken jelentette be, hogy akár 100 milliárd dollárt is hajlandó elkölteni azért, hogy Ohióban megépítse a világ legnagyobb chipgyártó komplexumát.

Mivel az elektronikai gyártókat a világon mindenhol továbbra is erősen hátráltatja a chipválság (túlzott kereslet), a félvezetőgyártók hatalmas erőkkel bővítik a kapacitásaikat és húznak fel újabb üzemeket – ehhez pedig előszeretettel aknázzák ki az egyes régiók lemaradástól és elzárástól való félelmét, így az USA, az EU, Kína és Japán is hatalmas támogatásokat biztosít a náluk épülő üzemekhez. Ráadásul sok szereplő fél attól, hogy amerikai exporttilalom alá vonják a kereskedelmi háborúk következő lépcsőjén, így a befektetések valóban szerteágazóak.

Az Intel ebből igyekszik úgy profitálni, hogy lehetőleg újra domináns szereplő legyen a chipgyártásban, és csökkentse Amerika függőségét az ázsiai gyártástól. A kezdeti 20 milliárd dolláros befektetés így is a legnagyobb rekord Ohio történetében, de mire felhúzzák a tervezett 8 üzemet, 100 milliárd dolláros összegről lehet beszélni. Az Intel és Pat Gelsinger tervei szerint ez a chipkomplexum lesz a világ legnagyobb félvezető-gyára.

Még nem enyhül a hiány, 2023-ban sem

Bár a chipgyártók gőzerővel bővítik a kapacitást, az Intel új gyárai sem segítenek azon, hogy a helyzet javuljon, hiszen az ilyen üzemek felhúzása évekbe telik. Gelsinger újra hangsúlyozta: 2023-ban is marad a chiphiány az Intel számításai szerint.

A chipgyártás drámai növelése érdekében egyébként a Biden-kormány 52 milliárd dolláros tőkével támogatná a szektort, feltéve, hogy a Kongresszus is rábólint. A hivatalos tájékoztató szerint hamarosan bejelent az amerikai kormány egy versenytörvényt, amellyel a félvezetőszektort és a beszállítóláncának befektetéseit pörgetnék fel.


[+]

Az Intel mostani nagy bejelentését Biden elnök is üdvözölte, és jelezte: „Kína mindent megtesz, hogy megszerezze a globális piacot, és lehagyja a többieket”. Gina Raimondo kereskedelmi miniszter szerint a jelenlegi ellátólánc túlzottan függ a világ túlfelén lévő országoktól és feltételektől.

Gelsinger szerint az Intel kormányzati támogatás nélkül is meglépi az Ohióban tervezett befektetését, legfeljebb sokkal lassabban, és lassabb növekedés mellett. A két darab, 20 milliárd dolláros arizonai gyárral egyébként Phoenix térségében már hat üzeme is van az Intelnek.

Az európai Intel megagyár

Gelsinger újra megerősítette, hogy Európában is új gyárakat húzna fel az Intel. Szeptemberben akár 95 milliárd dollárnyi befektetést ígértek erre vonatkozóan (10 év alatt), de végül a 2021 végi határidőig nem jelentették be a két új EU-s chipgyár helyét. Az Ohióban várható megaberuházás ellenére az Intel még mindig akar európai gyárakat, a jövő hónapban be is jelenthetik ezek helyeit. Szakértők szerint most azonban már nincs akkora nyomás a cégen, a pénteki bejelentést követően.


[+]

Gelsinger azt is várja egyébként, hogy az EU összerakja a chiptörvényét, ezután jelentenék be az európai beruházásokat. Az európai chiptörvény az ázsiai szereplőkkel szemben (pár darab Európán kívüli gyártóról van szó) csökkentené a régió jelentős félvezető-függőségét, úgy, hogy a helyi nagy chipgyárak építését támogatná. Az Európai Bizottság még februárban összerakja a javaslatot, aminek jóváhagyásával sietnek majd a megbénult európai autógyártók érdekében. Ezen felül azért is, mert az EU chipigénye megduplázódik az EB szerint a következő évtizedben. Az EB szerint a jelenlegi függőséget és bizonytalanságot nem engedheti meg az EU magának. 2030-ra a világ chipgyártásának 20 százalékát akarja a régió biztosítani. Ezért állami támogatásokról, új gyárakról, hiány- és kríziskezelésről, kutatás-fejlesztésről szól majd az ECA chiptörvény.

Ami pedig az Intelt illeti: több európai kormánnyal is tárgyalt már, több régióba vinne gyárakat, jelenleg Németország és Olaszország az esélyesek. Ezen túl konkrétabb tervek nincsenek Gelsinger szerint, de sokan sürgetik a céget, mivel jelentősebb termelésre 3-4 éven belül nem feltétlen van esély, ha nem kezdenek el épülni azonnal a gyárak.


[+]

Korábban az Intel egyébként Kínában fokozta van a chipgyártást, de a Biden-kormány nemzetbiztonsági kérdést csinált a stratégiából, és leállította az Intel terveit.

Chipipari exporttilalmat vezethet be az USA Oroszország felé?

A napokban megjelent jelentések szerint a chipgyártás olyannyira elsődleges tétel a politikában, hogy a Fehér Ház az amerikai chipszektort arról tájékoztatta, amennyiben Ukrajna és Oroszország helyzete tovább romlik, az USA ugyanolyan exportkorlátozás alá vonhatja Oroszországot, mint a Huawei-t. Így az orosz cégek semmihez nem juthatnának hozzá, ami Amerikában vagy amerikai technológiával készül. A jelentésekre az oroszok is reagáltak: szerintük alaptalanak az USA vádjai, az ilyen korlátozások pedig igazán csak az amerikai gazdaságnak ártanának. A feltételezett szándékot az amerikai stratégia esetleges folytatásának látják, amivel kiszorítanák az esetleges riválisokat a piacról. A Rostec szerint egyébként az ország már fokozta a belföldi alkatrésztermelést, válaszul más, korábbi szankciók hatására – a katonai eszközök gyártásához pedig nem is használnak importált alkatrészeket.

Dagad már a chipbuborék

A Samsung, a TSMC és az Intel megabefektetései az iparági vezetők és elemzők szerint legkorábban csak évek múlva hozhatnak egyensúlyt a kereslet és kínálat terén a chipszektorban. Miközben az ágazat arra számít, hogy az emberek életének minden része digitális lesz, addig a Gartner elemzője, Alan Priestley például másképp látja a helyzetet. Szerinte az iparág valóban nő, és talán a metaverzumos őrület majd csillapítja a félvezetőipar éhségét, de még így is látható, hogy már készülőben van a nagy chipbuborék.

  • Kapcsolódó cégek:
  • Intel

Azóta történt

Előzmények