Csak lassan indul be az mms-biznisz

Hirdetés

A mobilisok mindennapos szokásává válik a multimédiás üzenetek (mms) küldése néhány éven belül, állítják piackutatók, 2009-re a világ mobilhálózatain lebonyolított mms-forgalomból származó bevétel eléri a 161,3 milliárd dollárt. Ez különösen optimista jóslatnak tűnik annak tükrében, hogy az új üzenetfajta eddig nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, és még jelenleg sem problémamentes. Például a készülékek sokszor nem kompatibilisek egymással és/vagy a telefonhálózatokkal, nem megoldott az mms-ben küldött, szerzői jogvédelem alá eső tartalmak utáni jogdíjfizetés, illetve kialakulatlan az egyes üzenetfajták árazása. Igaz ugyanakkor az is, hogy lényegében hónapról hónapra javulnak mind az előfizetők közötti, úgynevezett peer-to-peer típusú, mint a harmadik féltől a felhasználóknak szánt – a szerverről mobilra típusú – mms-küldési lehetőségek – derül ki a Financial Times összeállításából.

A multimédiás üzenetek elterjedését ugyanaz a körülmény segíti, mint ami hátráltatja. A rövid szöveges üzenetek (sms) küldése és fogadása rászoktatta az embereket a mobiltelefonok adatátviteli eszközként való használatára – ennek megfelelően az mms csak ennek egy új, könnyen megtanulható fajtájaként jelenik meg számukra. Ugyanakkor azt is megszokták, hogy az sms-ek simán, gyorsan, megbízhatóan eljutnak a céljukhoz – következésképpen elvárják, hogy képes, hangos, ábrás üzeneteik is így érjék el a címzettet. Ezt ma még sokszor nem teljesítik az mms-rendszerek.

A multimédiás üzenet lehetősége mindössze három éve jelent meg a mobilkommunikációban. Ezalatt az idő alatt Japánban, Dél-Koreában, Németországban és Észak-Európában vált népszerűvé a felhasználók körében. Az Egyesült Államokban e speciális üzenetfajta sem terjedt el oly mértékben, mint az említett országokban.

Az mms terjedésének egyik gátja, hogy speciális készülékeket igényel. Nagy-Britanniában például egy évvel ezelőtt 11,3 millió mms-képes telefon volt az előfizetőknél, miközben akkor 47,5 millió mobilost tartottak nyilván az országban. Optimizmusra ad okot azonban, hogy 2002-ben, amikor a Juniper Research először foglalkozott az ilyen készülékek elterjedtségével, még csak két mms-képes mobiltelefon-típust tudott felsorolni, míg manapság több száz fajta közül választhatnak a vásárlók.

A zsebik egyelőre leginkább a készülékgyártóknak hoznak hasznot, ugyanis arra ösztönzik a felhasználókat, hogy lecseréljék készüléküket, ugyanis az mms élvezhetetlen színes kijelző és beépített kamera nélkül. Az operátorok és a tartalomszolgáltatók ugyanakkor egyelőre még inkább csak keresik a lehetőségét annak, hogy pénzt lássanak a multimédiás üzenetekből: egy elképzelés szerint például a megfelelő telefonnal rendelkező emberek élő tévéközvetítésekbe kapcsolódhatnának be. Az ilyen lehetőségek – az adatátviteli forgalom növekedése nyomán – nem csupán a szolgáltatók egy felhasználóra eső jövedelmét növelnék, hanem – a tévé irdatlan propaganda hatásának köszönhetően – telefoncserére ösztönöznék az egyelőre hezitáló, régi készülékük mellett kitartó mobilosokat is. Elindulhat tehát egy gyorsuló folyamat, amelyben a tartalom fejlődése és a technológia terjedése egymást támogatná az mms népszerűsítésében

Hirdetés

Azóta történt

Előzmények