Alighogy sikerül TLB-hibát kijavítani négymagos Phenom processzorainál, újabb problémák akadályozhatják ezúttal a magasabb órajelű megoldások gyors terjedését. Kiderült ugyanis, hogy a gyorsabb négymagosok több középkategóriás alaplapban nem hajlandók életre kelni – az AMD álláspontja szerint mindezért elsősorban az a vásárló a hibás, aki rosszul válogatja össze számítógépe komponenseit. Bár a hibajelenség ebből kifolyólag elsősorban az egyéni gépépítőket érinti, a számítógépgyártók kezét is megkötheti, akik eddig is javarészt csak a szerényebb teljesítményű négymagos Phenomokat építették be PC-ikbe.
A hetekben felfedezett kompatibilitási probléma a 2,5 GHz-en üzemelő Phenom 9850 és a 2,4 GHz-es Phenom 9750 típusú processzorokat, valamint a szintén a cég műhelyéből kikerülő AMD 780G lapkakészletre épülő alaplapok túlnyomó többségét érinti. A gyártó szerint azonban önmagában egyik termékkel sincs semmi baj, a hibát egyszerűen az okozza, hogy a húzószegmensbe szánt alaplapok tápáramköri része nincs felkészítve a nagyobb teljesítményű, ezzel együtt megnövekedett áramigényű CPU-k fogadására.
„Az emberek [a tesztelők és egyes felhasználók] rosszul párosították össze a rendszert: egy 780G-alapú alaplapba raktak egy akár 125 wattot fogyasztó Phenomot. Azaz egy felsőkategóriás processzort akartak egy középkategóriás alaplapban szóra bírni” – kommentálta az esetet Jake Whitman, az AMD szóvivője, egyben elismerve, hogy valóban létező hibajelenségről van szó. „Nem minden alaplapgyártó készítette fel termékeit a nagy teljesítményű négymagosok fogadására” – tette hozzá Whitman, aki ezzel lényegében az alaplapgyártókra, köztük a piacvezető cégekre (ASUS, Gigabyte, ECS) hárította a felelősséget.
Az AMD szakemberének okfejtése szerint a gyors négymagos Phenomokhoz az AMD felsőkategóriás chipsetjei (az AMD 790 család tagjai), illetve az arra épülő alaplapok passzolnak – ha a vásárló biztos akar lenni abban, hogy egy gyors és nem utolsósorban hibátlanul működő AMD-alapú rendszere lesz, jobb, ha ennél a kombinációnál marad még akkor is, ha a drágább megoldás extra képességeire (például több videovezérlő együttes támogatására) egyáltalán nincs szüksége.
A második számú processzorgyártó ugyanakkor saját, konkurenciával szembeni esélyeit is ronthatja azzal, hogy a nagyobb teljesítményű négymagos megoldásai csak drágább számítógépekbe építhetők be. Bár Whitman állítja, mindez nem okoz problémát a PC-gyártóknak, akik többnyire amúgy is a költséghatékonyságra, nem pedig a nagy teljesítményre helyezik a hangsúlyt, az Intel négymagos processzoraival kapcsolatban nem merült fel hasonló jellegű, átfogó kompatibilitási probléma.
