Hirdetés

Célba ért a "Mentsük meg az ARM-ot" kezdeményezés elindítója

Az Egyesült Királyság Külügyi Bizottsága Hermann Hauser szakmai segítségét kérte az ország érdekeinek megvédése szempontjából.

Az NVIDIA nagyjából egy hónapja jelentette be, hogy 40 milliárd dollárért vásárolják fel az ARM-ot, majd szinte rögtön megalakult a "Mentsük meg az ARM-ot" kezdeményezés, amelyet Dr. Hermann Hauser, az említett cég társalapítója hívott életre.

A Business Weekly friss riportja szerint máris célt ért Hermann Hauser nyílt levele, ugyanis Tom Tugendhat, az Egyesült Királyság Külügyi Bizottságának elnöke felkérte az említett szakembert, hogy tudassa velük azokat a potenciális károkat, amiket a tervezett üzlettel kapcsolatban Nagy-Britannia esetlegesen elszenvedhet.

Hirdetés

Tom Tugendhat érdeklődött az NVIDIA motivációiról, amire Hermann Hauser bővebben felelt. Ennek a lényege az volt, hogy a zöldek kvázi monopóliumot alakíthatnak ki a processzorpiacon, hiszen az ARM a mobiltelefonok piacának nagyjából 95%-át birtokolja, és az Apple ARM-ra való átállásával akár a PC-s szegmensen belül is piacot nyerhetnek. Ezzel az USA egy újabb technológiai monopóliumot szerez magának, amely aggasztó lehet amellett, hogy a Google, a Facebook, a Netflix, illetve az Amazon milyen kontrollal rendelkezik az Egyesült Királyság gazdaságára nézve.

Hermann Hauser a fentiek mellett felvázolt egy rosszabb forgatókönyvet is, ugyanis elképzelhetőnek tartja, hogy az NVIDIA motivációja mögött a partnerek elzárásának lehetősége van az ARM legújabb, még készülő technológiáitól. A szakember szerint elképesztően valószínűtlen, hogy a zöldek engedik majd az ARM-nak, hogy a konkurenseik számára licencelhessék a szerverdizájnjaikat. Meglátása szerint a konkurencia kiszolgálásának üzleti szempontból semmi értelme, és ezért van több aktuálisan ARM partner az üzlet létrejötte ellen. Mindez a világ vállalatai mellett számos Egyesült Királyságban bejegyzett céget is érintene, és az NVIDIA rendelkezik a szükséges erővel, hogy ellehetetlenítsék az ARM technológiáját használó cégeket.

Tom Tugendhat érdeklődőt afelől is, hogy nemzetbiztonsági okokból van-e lehetőség kormányzati beavatkozásra az ügylet tekintetében. Hermann Hauser a válaszában kifejtette, hogy a technológiai szuverenitás az évtized meghatározó kérdése, és az IT infrastruktúra kulcseleme a mikroprocesszor. Ezután a szakember kifejtette, hogy meglátása szerint minden országnak három kérdést kell feltennie magának, amikor a technológiai szuverenitásról van szó. Van-e a nemzetnek kritikus technológiája? Ha nincs, akkor van-e több beszállító erre vonatkozóan a különböző stabil és megbízható országokból? Ha ez sincs, akkor az utolsó kérdés, hogy van-e hosszabb távon garantált (legalább öt éves) hozzáférés egyetlen ország (gyakran az Egyesült Államok vagy Kína) monopóliumához vagy oligopóliumához? Ha ez sem valósul meg, akkor addig kell dolgozni, amíg az egyik kérdésre igen lesz a válasz. Ha viszont ezt sem teszi meg egy ország, akkor meg kell győződnie arról, hogy függ-e egy másik, barátságosnak vélt nemzettől, aki meghatározhatja, hogy van-e joga az adott nemzetnek a saját informatikai infrastruktúráját használni vagy sem. Itt Hermann Hauser feltette a kérdést, hogy engedné-e az Egyesült Királyság, hogy ez megtörténjen a víz- vagy villamosenergia-infrastruktúrájával? Meg is válaszolta, hogy valószínűleg nem.

A szakember a fenti gondolatmenetet lezárva kijelentette, hogy ha az NVIDIA felvásárolja az ARM-ot, akkor a szóban forgó három kérdésre nem lesz a válasz az Egyesült Királyságon belül.

Tom Tugendhat feltette azt a kérdést is, hogy az akvizícióval az Egyesült Királyság kockáztatja-e az ARM technológiához való limitált hozzáférést. Hermann Hauser erre egyértelműen igennel válaszolt, hiszen ez az USA exportszabályozása alá esne, vagyis többet nem a Downing Street döntene arról, hogy ki férhet hozzá az ARM technológiáihoz, hanem a Fehér Ház. Az NVIDIA ugyan amellett érvelt korábban, hogy továbbra is az Egyesült Királyság dönthet ebben a kérdésben, de az ARM társalapítója szerint a vállalat a GPU IP-it hozzáadja a licencekhez, illetve naivitás feltételezni, hogy a jövőbeli processzordizájnok nem kapnak majd Szilícium-völgyből származó technológiákat, ezek fölött pedig bizony nincs kontrollja az Egyesült Királyságnak.

A Külügyi Bizottság elnöke ezután érdeklődött az ügylet lehetséges következményeiről az Egyesült Királyság gazdasági és technológiai szuverenitását tekintve. Hermann Hauser szerint ezek súlyosak lehetnek, ugyanis az ország elveszti azon kevés lehetséges "fegyveréből" az egyiket, amivel a globális kereskedelmi tárgyalások során rendelkezik. Ráadásul ez az USA kezébe kerül, amely kereskedelmi háborút vív Kínával. Tehát ahelyett, hogy az Egyesült Királyság felhasználná ezt a lehetőséget arra, hogy közvetítsen a két nagyhatalom között, inkább egy kereskedelmi fegyvert ad az USA-nak, a Downing Street pedig megfigyelő szerepet tölt be.

Hermann Hauser elmondta, hogy nincs olyan félvezetőgyártó a világon, amely nem rendelkezik valamilyen ARM licenccel, és ez az Egyesült Királyságot egy rendkívül erős pozícióba helyezi. Csak amíg az USA rájött arra, hogy a technológiát fegyverként is lehet használni, addig az Egyesült Királyság sosem realizálta, hogy mekkora hatalom lehet a kezükben.

A fentiek után Tom Tugendhat megkérdezte, hogy milyen kondíciókat helyezzen kilátásba az ország kormánya az üzlettel kapcsolatban, amire Hermann Hauser a kezdeményezésében leírtakat hozta fel, amelyek az első bekezdésben szereplő második linkben olvashatók. Végül az ARM társalapítója javasolta a kormánynak az akvizíció alternatívájaként, hogy vigyék az ARM-ot a londoni nyilvános értéktőzsdére, amivel újra brit tulajdonú vállalattá tehetnék őket, a nemzetgazdaság biztonsága érdekében vétójog mellett.

Azt nehéz meghatározni, hogy mi lesz az egész ügy vége, de látszik, hogy az Egyesült Királyságot komolyan foglalkoztatja a kérdés, és Hermann Hauser szakértelmét felhasználva kitalálhatják, hogy konkrétan milyen feltételeket szabjanak az NVIDIA számára a felvásárlással kapcsolatban. Itt viszont felvetődik egy új probléma: a zöldek bármi áron meg akarják venni az ARM-ot, vagy csak akkor, ha előnyt tudnak belőle kovácsolni? Ha utóbbi számít, akkor bizonyos feltételek megszabása mellett van esély arra is, hogy az NVIDIA visszamondja a felvásárlást. A kritikus tényező itt a "Mentsük meg az ARM-ot" kezdeményezés második pontja, amely törvénybe foglalná, hogy a zöldek nem biztosíthat magának kedvezőbb bánásmódot az ARM-ot licencelő cégekhez viszonyítva. Márpedig ha ezt nem tehetik meg, akkor licencelhetnek is maguknak ARM technológiákat, amivel pontosan ugyanott lesznek, mint a felvásárlással, csak megspórolnak nagyjából 40 milliárd dollárt.

  • Kapcsolódó cégek: