A Business Software Alliance (BSA) az IDC piackutató céggel együtt tegnap mutatta be az illegális szoftverhasználat globális helyzetéről készített, most nyolcadik alkalommal publikált éves jelentését. A tanulmány 116 országban követi nyomon az illegális PC-s szoftverek arányának alakulását. A vizsgálat megállapításai szerint Magyarországon a személyi számítógépekre illegálisan telepített szoftverek aránya 2010-ben nem változott, maradt a megelőző év 41 százalékos szintjén.
Ez annyiban nem meglepetés, hogy hazánkban a helyzet e tekintetben évek óta gyakorlatilag változatlan, sem értékelhető csökkenés, sem mérhető növekedés nem volt tapasztalható, ami megkérdőjelezi a szervezet hazai kampányainak hatékonyságát. 2003 és 2008 között 42 százalékon stagnált a magyar szoftverillegalitási mutató – e sorból egyedül a 2004-es év lóg ki: ekkor átmenetileg két százalékponttal, 44 százalékra nőtt –, majd 2009-ben 41 százalékra mérséklődött. Az elmúlt évben itthon használt kalózszoftverek kereskedelmi értékét az IDC 131 millió dollárra becsüli.
Az illegális szoftverek becsült értéke a fejlett és fejlődő piacokon
Ami a globális helyzetet illeti: a szoftverillegalitási átlag a 2009-es 43 százalékról 42 százalékra csökkent, de ezzel párhuzamosan a gyártók becsült kára 14 százalékkal, 58,8 milliárd dollárra nőtt. A kalózszoftverek értéke az elmúlt hat évben közel megduplázódott.
Az egyes szoftvergyártókat képviselő szervezet és a piackutató értékelése szerint a trend ilyen alakulásáért a fejlődő piacok felelősek. Tavaly – a vizsgálat történetében először – az ide sorolható gazdaságokban több számítógépet adtak el, mint a fejlett piacokon (174, illetve 173 millió), ehhez a gépparkhoz azonban a világszerte forgalmazott szoftverlicencek mindössze 20 százaléka társult. A fejlődő piacokon a kalózszoftverek kereskedelmi értéke 31,9 milliárd dollár volt, ami a globális érték felénél is több – pedig hat évvel ezelőtt még az egyharmadot sem érte el ez az arányszám.
A jelentés szerint az illegális használat leggyakoribb példája a fejlődő országokban – otthon és a vállalatoknál egyaránt – az, hogy a szoftverek egyetlen jogosított példányát több számítógépre telepítik. A PC-használók 51 százaléka, beleértve a döntéshozókat is, úgy gondolja, ez a gyakorlat törvényes.
„A szoftveripar kifosztása folyik. Közel 59 milliárd dollárnyi terméket loptak tavaly, a szabad rablás kontrollálatlan a leggyorsabban növekvő piacokon” – fakadt ki Robert Holleyman, a BSA elnöke. Aki szerint az iparág mindent megtesz a legális szoftverhasználat népszerűsítéséért, de a kormányzatok támogatására is szükség lenne ahhoz, hogy mérhető eredményeket tudjanak elérni.
A jelentésben vizsgált országok közül a kalózkodás aránya továbbra is az Amerikai Egyesült Államokban, Japánban és Luxemburgban a legalacsonyabb (mindhárom országban 20 százalék), míg az illegalitási listavezetők Grúzia, Zimbabwe, Banglades, Moldova és Jemen, ahol a kalózszoftverek aránya eléri, illetve meghaladja a 90 százalékot.
