Bírsággal sújthatják az angol kalózokat

Húsz nap állna rendelkezésére az Egyesült Királyságban élő kalóztevékenységgel gyanúsított felhasználónak arra, hogy befizesse a kiszabott bírságot, majd bizonyítsa ártatlanságát – áll az angol NMHH-nak megfelelő Ofcomnak a már 2010 óta készülő, a szerzői jogokat védő és az online kalózok ellen fellépő Digital Economy Act törvénytervezethez fűzött kiegészítésében. A gyanúsítottak 20 angol font kifizetése ellenében védhetik meg saját igazukat; kérdés, hogy mi alapján döntik el, hogy ki a valódi bűnös? Ez a kérdés merült fel a fogyasztók jogaiért küzdő Consumer Focus csoportnál is, ami a gyanúsítottakra kiszabott, idő előtti bírság ellen érvelt: „A felhasználónak előbb ártatlannak kell lennie, mielőtt bűnösnek nyilváníthatnák.” Ed Vaizey, az angol kulturális minisztérium, a Department for Culture Media and Sport minisztere válaszából a „minden háborúban vannak felesleges áldozatok” filozófiát követve válaszolt az okfejtésre: „Gondoskodnunk kell arról, hogy a kreatív iparágak meg tudják védeni befektetéseiket. Tartalmaik eléréséhez joguk van díjat felszámolni a fogyasztókkal szemben, legyen szó a fizikai, vagy az online világról.”

A tervezet szerint a harcba a szolgáltatókat is beszállnának: az illegális tartalombeszerzéssel gyanúsított ügyfeleknek a vállalatok levelet küldenének, amiben egyrészt felhívnák a figyelmet cselekedetük törvénysértő mivoltára, továbbá egy útmutatót is mellékelnének a kívánt médium legális úton történő beszerzésére. A törvénytervezet egyelőre még homályosan, de kitér arra, hogy a szerzői jogok tulajdonosai kikérhetik a gyanúsítottak adatait, de csak akkor, ha három, vagy már annál több levelet kaptak, ám az ISP-k még ekkor sem adhatják ki az előfizető nevét és címét. A tervezetet benyújtó Ofcom szerint ez a lépés mindenképpen szükséges ahhoz, hogy az ügyért tett erőfeszítések inkább a „leggyakoribb jogsértők” elleni fellépésre fókuszáljanak.

Ahogyan az fentebb említettük, a gyanúsítottak csak a bírság kifizetése után élhetnek azzal a jogukkal, hogy megvédjék ártatlanságukat, ám azt is csak előre meghatározott keretek között tehetik majd meg. Mike O'Connor, a Consumer Focus vezérigazgatója nem enged elveiből, megfogalmazásában továbbra is elítéli az Ofcom terveit: „Természetesen nem szabad figyelmen kívül hagyni a szerzői jogok megsértését, de akik alapvetően ártatlanok, azoknak ne kelljen bírságot fizetniük a vádak megtámadásáért.” A szemben álló egyesület újfent egy sajátos szemszögből megközelítve válaszolt a feltevésre: „Húsz angol font nem hangzik nagy összegnek, de bőven elegendő ahhoz, hogy elriassza az alacsonyabb jövedelműeket egy esetleges, alaptalan vádtól.” A gondolatmenetének további részéből kiderült, hogy a szolgáltatók csak erősen megalapozott bizonyítékok birtokában gyanúsíthatnak meg valakit, azaz „gyenge lábakon álló” vádakkal nem kereshetik meg az ügyfelet. A bizonyítékok beszerzésére is kitér egy mondat erejéig: elmondása szerint ez csak a szabályozó által jóváhagyott módon történhet meg.

A szolgáltatóknak, amelyeknek anyagilag is kötelességük beszállni a harcba, olyan megszorító intézkedésekkel is élniük kell a visszaeső ügyfelekkel szemben, mint a sávszélesség korlátozása, vagy a szolgáltatás teljes felfüggesztése. Noha ezt még nem tehetik meg a vállalatok, az Ofcom szerint a jogalkotás az elkövetkezendő évben talál erre is egy megoldást. Egy szimpatizáns csoportosulás, a Creative Coalition Campaign üdvözölte a szerzői jogok melletti szigorúbb fellépéseket: „Arra buzdítjuk a szolgáltatókat, hogy már most kezdjék meg a struktúra kiépítését, valamint a jogtulajdonosokkal, az Ofcomma,l valamint a kormánnyal történő együttműködést, hogy a figyelmeztető rendszert minél hamarabb üzembe tudják helyezni.” Ha minden a tervek szerint halad, a törvényt 2014-ig véglegesítik és ugyanebben az évben hatályba is léptetik.

Azóta történt