Betilthatják a fiktív e-mail fiókokat

Hirdetés

Bőséges kritika érte a távközlési adatok megőrzéséről szóló, tavaly márciusban elfogadott európai uniós direktívát, az azzal harmonizáló jogi szabályozás kidolgozásán munkálkodó tagállamok között mégis vannak olyanok, melyek önszorgalomból az előírtnál beljebb nyomulnának az állampolgáraik magánszférájába. Németországban a fiktív adatokkal létrehozott e-mail fiókokat tiltanák be, Hollandia pedig a mobilszolgáltatókat kötelezné arra, hogy tárolja: ügyfelei pontosan hol tartózkodtak a telefonhívások alatt. Mindez aggasztó hangsúlyeltolódás jele lehet a hagyományosan a magánszféra védelmének élharcosaként fellépő Európa privacy-politikájában.

Megőrzünk és védünk

A távközlési adatok megőrzéséről szóló direktívát tavaly márciusban szignálták a tagállamok igazságügy-miniszterei. A terror elleni harc jegyében fogant szabályozás szerint a szolgáltatóknak Európa-szerte legalább fél, de legfeljebb két évig kell tárolnia a vezetékes és mobilhívások, valamint az internet-hozzáférések felhasználók azonosítására alkalmas adatait. Az egyes kormányok a megszabott intervallumon belül maguk dönthetnek a megőrzési idő hosszáról, de a direktívával harmonizáló törvényeket legkésőbb 2009-ig életbe kell léptetni.

A szabályozás a kommunikáció tartalmának rögzítésére nem, csak a felhasználó azonosítására alkalmas adatok gyűjtésére terjed ki. Ezek közé tartozik a hívott telefonszám, a beszélgetés időtartama, mobilhívások esetén a cellainformációk, valamint az internetre való csatlakozás, az e-mailek és az internetes telefonhívások adatai. Mivel jeladásra vagy akár robbanószerkezetek aktiválására is használhatók, a nem fogadott hívásokra vonatkozó információkat is rögzítik

Túlbuzgók

Az International Herald Tribune beszámolójából kiderül: Németország ennél szigorúbb szabályozást tervez. Az igazságügyi minisztérium javaslata szerint az országban csak valós személyes adatok megadásával lehetne e-mailes postafiókot nyitni – azaz például egy fórumba nem lehetne fiktív adatokkal regisztrálni. A tervezet az aliasok használatát nem tiltaná, de azok amúgy is visszakövethetők a tulajdonosig.

A Google európai jogtanácsosa a lapnak elmondta: egy ilyen szabályozás – amely például személyi igazolványhoz kötött azonosítást tenne kötelezővé a postafiókok létesítésénél – teljességgel betartathatatlan, nem működtethető. Kérdés például, hogy melyik ország törvényei szerint kellene eljárni abban az esetben, ha az e-mail szolgáltató máshol, például az Egyesült Államokban van bejegyezve – mint a Gmail, a Yahoo Mail vagy a Hotmail esetében. Egy másik szakértő szerint a tervezetből következik, hogy idővel megszűnne a prepaid kártyás mobil-előfizetések anonimitása is. A német távközlési cégek érdekeit képviselő Bitkom már tiltakozott a javaslat ellen, amely szerintük alkotmányellenes.

Polgárjogi szervezetek támadásának kereszttüzébe került az a holland javaslat is, amely a mobilos hívások teljes időtartamára kiterjesztené az ügyfél tartózkodási helyének meghatározására használható cellainformációk megőrzését. (Az EU-direktíva csak a beszélgetés kezdetekor begyűjtött cellaadatok tárolását írja elő.) A kritikák szerint ez gyakorlatilag ártatlan állampolgárok mozgásának megfigyelésével egyenértékű.

Magyarországon már a 2004-ben hatályba lépett, elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (EHT) is kötelezi a szolgáltatókat arra, hogy a felhasználót azonosító adatokat három évig megőrizzék.

Azóta történt

Előzmények

  • Zöld utat kapott a Nagy Testvér törvény

    A törvényalkotási eljárás utolsó fázisán is túljutott az internetes kapcsolatok és telefonhívások adatainak megőrzését előíró szabályozás.

  • Európa figyel

    A távközlési adatokat legfeljebb két évig kell őriznie a szolgáltatóknak.