Bajban a nyugati videojáték-ipar

„A szektor üzleti modellje jelentősen megbomlott az utóbbi években. A nyugati kiadók jövedelmezősége egyáltalán nem növekedett, és akkor még a 2009-es esztendőt nem is vettük számításba” – kongatta meg a vészharangot az augusztus 13-a és 14-e között megrendezett Edinburgh Interactive Festival 2009 iparági találkozón Edward Williams, az amerikai BMO Capital Markets üzleti vállalat elemzője.

A világ túlsó felén azonban egészen más helyzet uralkodik, hiszen míg a nyugati vállalatok küszködnek a bevételekért, addig kínai versenytársaik egyre növekvő profitról számolnak be. A különbség – Williams szerint – a termékek piacra dobásának metódusában rejlik: míg a nyugati kiadók ragaszkodnak a hagyományos értékesítési modellhez (a játékprogramokat DVD-lemezre írják fel, becsomagolják, majd üzletek polcaira helyezik), addig a kínai cégek rendre az interneten keresztül teszik letölthetővé szoftvereiket, és elsősorban PC-s játékokra fókuszálnak. Ezzel kapcsolatosan fontos kiemelni, hogy Ázsia délkeleti részén (Japánt kivéve) kevés konzolos felhasználót vehetünk számításba, így a fejlesztőknek nem kell különösebb jogdíjat fizetniük a konzolgyártóknak.

Williams három fontos jelenséget emelt ki, melyek alaposan megdrágítják a nyugati cégek működési költségeit. Először is, a játékprogramok egyre terebélyesebbek: a szoftverek tovább készülnek, és egyre nagyobb számú programozó szükséges a projekt megvalósításához. Másodszor, az 1990-es évek elején-közepén a PlayStation uralta a piacot a maga 80 százalék körüli részesedésével, manapság azonban roppantul töredezett a konzolpiac az új gyártók megjelenésének köszönhetően. Ez azt jelenti, hogy a fejlesztőknek egyszerre több platformot kell számításba venniük a program elkészítése során. Harmadszor, a licencelési költségek alaposan megugrottak az utóbbi időben, példának okáért egyre nagyobb anyagi ráfordítást igényel egy sportjátékra jóváhagyást kérni a FIFA-tól (Nemzetközi Labdarúgó-szövetség) vagy az FIA-tól (Nemzetközi Automobil Szövetség). Az elemző úgy véli, ezek a faktorok felelősek az átlagos jövedelmezőség stagnálásáért, hiába emelkedett az eladások száma az utóbbi négy évben mintegy 30 milliárd amerikai dollárral.

Azóta történt

Előzmények